Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vörösmarty hőskölteménye Egerről II.
lesz kész. Meg kell keresni mindig újra és újra emberségben, szellemben, hagyományban, népben, tájban, Mindig magunkat hódítjuk meg a magunk erőivel.” Ehhez ad erőt, kedvet, bátorságot A magyarok vére. Losonci Miklós II. Rendkívül dús az eposz szín- és motívumrendszere. Pazar az „Eger színgazdagsága - zászlaja a piros 249, a fekete 188 és a fény 71 előfordulással. Mindazonáltal jelentős a fehér, barna, zöld, arany, szürke, tarka jelenléte is, de a sárga, ezüst, réz, viola, a rózsa, kék tónusai is megtalálhatók, sőt a szivárvány a por, csont halovány és világos árnyalata is. Fantasztikus - e kis, rövid eposz 770 színegységgel vértezett, máskülönben a piros, fekete, fény főszín nemcsak az „Eger”, hanem szinte az egész magyar költészet általános színtopográfiája. Az azonban már Vörösmarty művészi erénye, hogy az egyes színárnyalatok rendkívül gazdag érzelem- és intellektuális skálán mozognak, a példák özönéből válogattam idézeteket: Vas erőszak, gyászfa, hollói sötétség, bús alkony, esti madár, tölgyfa, félholdú pogányság, lobogó csillag, kialudt fény, hasad a hajnal, erőtlen fény, csillagírás, déli magasfény, tévedező madarak, vad fa virágai, őszi bogács, vékony köd, ölő tűz, gőzölgő vér, nyúlszívek, epedő láng, láng-forralta szemed, tűzpor, láng-bika, szakadott szív, rézüng, hóviharos felhő, parti csiga, gyöngyös boglár, hajnal arany kapuja, deres farkas, csillagos esthajnal. Ez utóbbi - a Vörösmarty jelölte csillagos esthajnal Szinyei Merse Pál egyik főműve lesz, az Esthajnalcsillag. Emlékezetes kifejezés az ezüst körmű párduc, a szomorú Hold, a görbe szivárvány és a por-emelte tekék, melyek bejelentik nemcsak Munkácsy „Poros lír”-ját, hanem Egry új festői távlatait. Az „Eger” térsége is kontinentális méretű, hiszen idézi Pécs, Fejérvár, Buda, Tiszamente, Bagdad, Szíria, Temesvár, Sztambul, Duna, Szolnok, Királyszék, Sajó völgy vidékét, s az csak természetes, hogy Eger neve szerepel a legtöbbször, pont százszor. Ez a többlet jelent valamit, csak azt, hogy helytállása, bátorsága révén Eger 1552-ben nemcsak Magyarország, hanem Európa fővárosa. Érdekes a nevek szimmetriája. Körülbelül azonos arányú a magyar és török szereplők jelenléte. Dobó István szerepel a legtöbbször, mellette Zoltay és Bornemissza Gergely, a török tábort Ámhát és Ali basa képviseli elsőként. A költő a történelmi személyiségeket együtt mozgatja az általa megálmodott Dalár, Omar, Hannivar, Ida, Tobor alakjával. Az igazságtevésben is ellenpontoz a mi oldalunk nézőpontjából, így beszél jézusi népről és pogány törökről. 42 X. évfolyam lO.szám — 2000. október
