Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: Három évtizede a népzene bűvöletében
az volt a legfejlettebb állapotban. A táncot illetően sincsen ilyen szépen letisztult, komplex táncrend máshol. Szék egyedülálló nemcsak a zene, a tánc, hanem elszigeteltsége, korábbi városi rangja, hiedelmei, szokásai, viselete, mezőgazdasági kultúrája miatt is. A városias civil szerveződések olyan gazdagságban és elevenen éltek még a hetvenes években is, hogy az ember nem hitte volna. Városi tudat és elszigeteltség is kellett ehhez.- Tudjuk rólatok, hogy kezdettől gyűjtéssel is foglalkoztatok. De milyen zenét nevezhetünk egyáltalán magyar népzenének, elkülöníthető-e a magyar élesen a cigány, román, stb. zenétől? Mostanában olvastam olyan kritikákat, hogy még a táncegyüttesekben is előfordul, hogy cigányzenére magyar táncot járnak, vagy fordítva. A Szászcsávási Zenekart hallgatva, helyenként alig tudom megállapítani, hogy egy szám magyar, román, vagy cigány muzsika, s úgy hallom, ezzel nemcsak én vagyok így.- Nincs zenei fajtisztaság a népzenében. A magyar zenei anyag sokszor a cigányok kezén maradt fenn. Eleinte voltak, akik csak a régi stílusú népzenét fogadták el, de nemcsak a színpadi alkalmazásnál nem lehet elkülöníteni, hanem már a népzenében sem. Az a széki, cigány halotti vigasztaló nóta, amit én a híres prímástól, Ádám Icsán Istvántól tanultam, az régi pentaton népdal, amit a székiek már nem használnak, a cigányok viszont igen. Akkor hát kié? A magyaroké volt, de most a cigányok használják. Erdélyben sokkal több a közös a különböző etnikumok zenéjében, mint a különböző. Nem attól jó egy kalotaszegi legényes, hogy román vagy magyar, talán picit más a ritmus, bár még két magyar táncos között is lehet ennyi eltérés. Bartókot még mindkét oldalról támadták, mikor román hatást vélt felfedezni a magyar népzenében, vagy fordítva, mára azonban világos, hogy Erdély speciális fejlődése miatt nagyon kevés a karakterisztikusan eltérő, csak magyar, vagy csak román tánc.- Nyilván az is szerepet játszott, hogy bár a többi etnikum soraiból is kerültek ki zenészek, a muzsikusok többsége mégis cigány volt, akik igyekeztek minden nemzetiség zenéjét elsajátítani, s mindenkinek a megfelelőt játszani. Erre az egyik legkitűnőbb példa a kalotaszegi Fodor Sándor Neti, akinek idén, 77 éves korában a harmadik CD-je jelent meg, s mindhárom egyformán tartalmazza a különböző etnikumok zenéjét, méghozzá, szerintem, fantasztikus színvonalon.- O valóban az egyik legzseniálisabb zenész, ráadásul nagyon jól is tudja tanítani azt, amit ő tud, ami nem minden zenészre jellemző. Ráadásul egy kitűnő előadóművész, aki autentikus előadóból vezető művész lett. Képes volt két éve a dohányzásról is leszokni, hogy amerikai fellépésein semmilyen egészségügyi probléma ne akadályozza. S olyan természetességgel lép fel a Philadelphiai Filharmonikusokkal egy színpadon, mintha addig nem főleg falusi mulatságokon muzsikált volna.- Visszatérve a kezdetekre, hogy Sebő Ferenccel építészmérnök-hallgatóként kezdtetek foglalkozni a népzenével. Hogyan lesz valaki építészmérnökből a zenetudományok kandidátusa? Milyen családi háttérrel és zenei előképzettséggel lettél az első táncházi zenekar prímása?- Gyulán születtem. Apám építészmérnök volt, a falukutató mozgalom tagja, anyám tanárnő. Öten vagyunk testvérek, mindnyájan tanultunk zenét, nyelveket. Mindegyikünk járt zeneiskolába, s valamennyien egyetemet végeztünk. A családnak értelmiségi baráti köre volt, s már gyermekként az élet minden fontos kérdésére helyes választ kaptunk szüléinktől. Az, hogy a népzene érték, ebben a környezetben teljesen evidens volt. Klasszikus zenei alapműveltséget kaptam, először hegedülni és brácsázni tanultam, kamarazenéltem. A katonaságnál megtanultam gitározni. A Műszaki Egyetem zenekarában brácsa szólamvezető voltam. Sebő Feri évfolyamtársam volt, s a komolyzene Új Hevesi Napló 75
