Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: Három évtizede a népzene bűvöletében
0*, HU Abkarovits Endre űPípár-cvm áv/jx-vcle a né/meme /nívö/eté/wn- Interjú Halmos Bélával, a táncházmozgalom egyik elindítójával A véletlen úgy hozta, hogy alig néhány nappal az alábbi beszélgetés lezajlása után Halmos Béla Magyar Örökség Díjban részesült, méghozzá igen illusztris társaságban. Akik ismerik eddigi tevékenységét, azok nyilván örömmel fogadták a hírt, akik nem, azoknak pedig talán érdemes megismerkedni a hazai népzenei élet és a táncházmozgalom egyik vezető alakjával. Azokriak, akik mostanában csak kevésbé kísérik figyelemmel a mozgalom eseményeit, még mindig a Sebö-Halmos együttes említésekor ugrik be, hogy kiről is van szó. Pedig az már elég régen volt!- Hogyan is kezdődött a történet?-1972-ben indult a táncházmozgalom. Az első pesti táncház ötlete Novák Ferenctől származott, aki néprajz szakosként az erdélyi Szék táncaiból írta szakdolgozatát korábban, s a Bihari Együttesből elvitte tanítványait Székre, ahol még élő hagyomány volt a táncház. A biharisok úgy érezték egy idő után, hogy nemcsak színpadi táncok betanulásával kellene foglalkozniuk, hanem a próbák után, vagy attól függetlenül a megtanult táncelemek felhasználásával, immár szabadon improvizálva, saját szórakozásukra is járhatnák ezeket a népi táncokat. Erre más amatőr táncegyüttesek (Bartók, Vasas, Vadrózsák) tagjait is meghívták, de ezt a kezdeményezők továbbra is egy zártkörű klubnak képzelték el, ahova nem mehetett be csak úgy az utcáról akárki. Mások viszont úgy látták, hogy nyitni kell a népi táncokat nem ismerők felé is. Martin György, Tímár Sándor, Sebő Ferenc és Litkei István írt egy ilyen jellegű felhívást a többi együttes felé, de a Bartók Együttes magára maradt. Ők voltak azok, akik felvállalták, hogy tanítják táncolni a külsősöket is, és mi, Sebő Ferivel, mint az együttes zenészei partnerek voltunk ebben. Széki táncok tanításával kezdték Tímár Sándorék, mert azok - a legényest leszámítva - alkalmasak arra, hogy a táncolni nem tudók ezekkel próbálkozzanak először. Tehát maga a nyitott mozgalom a Bartók Együttes koreográfusainak, táncosainak, zenészeinek segítségével indult. Sebő Ferivel mi voltunk az első táncházi zenekar, majd — a jelenleg a Muzsikásban játszó - Eri Péter csatlakozott hozzánk. A Bartók Együttes volt az a műhely, ahol több későbbi vezető együttes zenészei tanultak (Virágvölgyi Márta, Jánosi András, ifj. Csoóri Sándor, stb.) Később több regionális központban tanfolyamokat szerveztünk táncházi zenészek képzésére.- Említetted, hogy széki táncokkal kezdtétek. Talán a kevésbé beavatottak kedvéért érdemes lenne elmondani, hogy miért pont az erdélyi, s azon belül a széki volt a legalkalmasabb néptánc és népzene a táncházmozgalom elindítására.- Az erdélyi zene más területen, más történelemmel alakult ki. A felvidéki a királyi Magyarország területén jött létre, bécsi klasszikus hatás érte, s egy csallóközi népzene sokszor műzenére vezethető vissza. Karakterében is különbözik az erdélyitől, sokkal több benne a müzenei elem, a műdallam. A táncházmozgalmat zenei értelemben is csak a székivel, a mezőségivel lehetett elkezdeni. Az volt egyszerre ismeretlen és érdekes, és mégis a „miénk” érzetü. Ha szatmárival kezdtük volna, az még nagyon közel volt a vendéglői cigányzenéhez. Nem a dallam az érdekes, hanem a stilus. Nem lehetett elkezdeni a gyimesivel sem, mert az meg túl primitív a mai fülnek. Csak a mezőségivel lehetett, mert 74 X. évfolyam 9. szám - 2000. szeptember
