Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 7. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: A céda és a balga, Áldott
Uíumiuski M'hgdolm Q9*ícéda é& a /m/^a A céda és a balga korunk trónjára ültek. Nézőik tarkabarka vásári léha népek. Amíg tisztük sorolják, himbál és ráz a bárka. Dogmáik szónokolják, bár rég eldőlt a játszma. Már gyűlnek egyre felhők az égi tisztaságban. A tisztüket felejtők elhullnak céda vágyban. Nyomukban égi szépség és annyi tiszta fény lép. cA/c/oél. . . Áldott a szív mely kopár partokon hajló fűzfákat álmodott áldott a kéz mely ráfelelvén utóbb ásót vödröt fogott Áldott a nap mely sugaraival ápolt simogatott áldott a víz mely hűs habjaival enyhületet adott. Áldott a szent örök erő mely bennünk élt hatott s az ember életén hajló fáknak nyomán most költészet ragyog... Új Hevesi Napló 23
/
