Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vörösmarty hőskölteménye Egerről
várat Egerben Da Podzo főépítőmester továbbfejleszti közvetlenül az ostrom után 1553- ban, Mirandola és az itáliai Carlo Theti is közvetíti Leonardo ezen műszaki eredményeit is a bástyák kecsesnek tűnő szilárdságában. Baldigara tervezte a kazamatákat a leonardói örökségnek megfelelően is, olyannyira, hogy a reneszánsz Itália építészeti kultúrája találkozik a hősi magyar magatartással, melynek csúcsa Vörösmarty költészete, jelesen hőskölteménye, az Eger. Vörösmarty belső mintája és mértéke Zrínyi, olyannyira ő, hogy jellemben is mélyen rokona. Perczel Mór jegyezte föl ifjú nevelőjéről, hogy „Sok éven át együtt voltam, egy szobában háltam, folytonosan együtt éltem velem de soha egy tisztátalan szót, egy szemtelen hangot nem hallottam, soha egy aljas tettét, egy rossz érzését, egy gyanús eredetű vagy gonosz szándékú cselekedetét nem láttam". Ez az állandóság Zrínyi és Vörösmarty tántoríthatatlan egyénisége. Emlékeznek arra is, hogy Vörösmarty „Zrínyiben járt és magas tetejű kalapban. ” Az „Eger” annyiban is a „Szigeti veszedelem” folytatása a művészeti megoldásokban, hogy mindketten szerelmi epizódokat iktatnak eposzukba betétként, mintegy a harci cselekmények hősies küzdelmeit ellenpontozva, az „Eger”-ben Uleman, Hannivár, Leila, Musztafa érzelemvihara példázza ezt a teljessé bonyolódó szerkesztést, hiszen mindketten, Zrínyi és Vörösmarty is az élet teljességét ábrázolják - nemcsak a csatát ugyanúgy, mint azt Homéroszná\ és Tolsztoj „Háború és béké”-jében is megfigyelhetjük. Az óriások egyetemesek. Vörösmarty sem kivétel, testesíti ezt a törvényt. Lázas gyorsasággal írta meg eposzát Vörösmarty 1827-ben Kisfaludy Károly fölkérésére, aki pénzben is honorálta munkáját, amiért már azért is nagy szüksége volt - édesanyja betegeskedett akkortájt. így kapóra jött számára Eger leírásánál szigetvári emléke, visszatért Zrínyi alakja, a hadvezéré, akit Dobóvá alakított, teremtett. íme az „Eger” egyedi varázslata, hiszen minden mestermünek más jellegű a természete, a készülődése. Hősköltemény először Eger a valóságban lett 1552. szeptember 9-étől október 18- ig húzódó harci helytállásban — az eposz szerzője, Új Zrínyiászként Vörösmarty. Talán e példa nyomán is fogalmazódott meg a Szózat sora: „Hazádnak rendületlenül", hiszen Dobó és népe „rendületlenül” állta a pörölycsapásokat és győzött. Árnyalt főhajtással nevezi meg a költő e hős várost „kisded kőrekesz”-nek, „Kisded Eger”-nek, sasfészke Dobónak, puszta Egernek és hirdeti, hogy „Még Eger áll”, „Díszesen áll Eger”, „megzendül Eger”, „rabláncot csörgetnek Egerre”, a török jön „Megdúlatni Egert”, de nem nem, nem sikerülhet az ánnány, Eger legyőzhetetlen. Mohács után ez az első magyar győzelem - azt kopogtatta le az esemény, hogy jobbra fordul történelmünk, mert a bátorság megfordíthatja a süllyedést. Kérdezi is Vörösmarty: „Nem magyar a magyar”, a vitézek, az egri nők válasza nem késett már megelőzően: De magyar a magyar. Minden bajunkban, vereségünkben, Mohács és Trianon után Eger, az örök 1552-es Eger példánk, hogy van és lesz magyar föltámadás. Vörösmarty kijelentő mondata is módosul: „A nemes országot mint hagyjuk lenni vadonná” - s a fogalom teremtő módosulása napjainkban is tart: A hazát nem hagyjuk vadonnak, parlagnak. Eger az 1848-as Pest márciusának dicső előzménye, fénypontja históriánknak - nem deklarált, de tényleges nemzeti ünnepünk, az egyik legnagyobb. Vörösmarty választékosságára jellemző, hogy a setét szót mindig az e magánhangzós változattal írja, mint az ő nyomán később Tóth Árpád is, s használja e tájszólást is Szöged megnevezésével. Az is fordulata, hogy a Zagyva - eposzában nevet és patakot is jelent. Rendkívül gazdag az „Eger” gondolatokban, nyelvi kifejezésekben - „elhamvadt szerelem”-ről és „erőtlen fény”-ről tesz említést Ady és Einstein előtt, nagy elődként. Freud 42 X. évfolyam 9. szám - 2000. szeptember
