Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vörösmarty hőskölteménye Egerről
Losonci Miklós Igazságtételre vállalkozom, melyre a minőség föl nem ismert értékrendje kötelez. Ugyanis Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regénye, melyet több nyelvre fordítottak, joggal érte el világhírét, Székely Bertalan Egri nők c. festménye országosan közismert alkotás. Pontos fölismerés alapján az. Vörösmarty Eger helytállásról írt hőskölteménye azonban olyan mestermű, melyet nemcsak a közvélemény nem ismert el, hanem az irodalomtörténet sem. Nem érkezett el a mű kimagasló szépsége a köztudatba, s mivel nem érkezett el, nem is formálja azt az alkotás esztétikai energiáinak tömkelegével. Tiszta, nemes, magas értékrendje eddig, hangsúlyozom, eddig nem érte el jó sorság. Irodalmunkban erős hagyomány övezi a hőskultuszt, melyet az Ének László királyról, Szabács viadala c. müvek is reprezentálnak. Az 1552-es egri várostrom krónikása Tinódi Lantos Sebestyén. A helytállás után szinte azonnal, frissiben összegezte Tinódi az Eger vár viadaljáról való ének”-et, megjegyezve, hogy „ Jámborok, Vitézök ők vattok ez várban ” — a borzalmakat is sorokba sűrítve: „Nemes vitéznek ottan fejét vették, / Fejét megnyúzák, szalmával megtölték, / Egy házoromra az csontját feltevék". Utóbbit „Losonczi Istvánnak haláláról” írta, jelezve, hogy a török nem állja szavát, kegyetlenségének nincs határa. Tinódi Lantos Sebestyén forrása lett utódainak, sorait Balassi Bálint a költészet magasságába emeli: „Egriek! Vitézek, végeknek tiiköri! / Kiknek vitézségét minden föld beszéli, / Régi vitézséghez dolgotokat veti, / Istennek ajánlva legyetek immár ti!" Megosztoznak a méltatáson. Tinódi a környezetet, Balassi az embereket dicséri: „Csuda szép helyen Egör vára vagyon, / Az völgyre fekszik a hegyoromzaton" - és példává magasztosul „Eger vitézeknek ékes oskolája, / Jó katonaságnak nevelő dajkája A város hős pillanata 1552, de az is nevezetes idő, amikor az egri huszárok rátörtek a martalócokra 1596 körül, ezt az eseményt verselte meg Bocatius János kassai főbíró. Török miniatúrát is láthatunk az isztanbuli Top Kapiban immár a szultán seregének győzelmét láttatva 1596-ból, azt meg egy rézkarc örökíti meg, ahogy 1687-ben visszafoglalja a keresztény had Eger várát. Egerből nem tudunk kifogyni - Zalka György domborművé, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond remek szoborcsoportja, Tar István - Illés Gyula bronztáblája, Dobó István márvány síremléke is az emlékezés nem csökkenő főhajtását példázza. Vonzó a lengyel Adam Czahrowski együttérző költői följegyzése is Eger 1596-os elestéről: „Szívemet átjárja a bánat miattad egri vitézség. ” Kálnoky László oldja „békévé” Eger hősi évszázadait immár századunkban: „Kockaköveid bennem súlyosbodnak, / bennem görbülnek nagy boltíveid. ” Eger ikre Szigetvár, az 1556-os ostromot a „Szigeti veszedelem” örökíti meg: „Meghagyd Zrini Miklós pattantyúsoknak, / Agyúból köszöntést töröknek adjanak”. E fogadtatást a várvédő Zrínyi Miklóshoz hasonlóan Dobó István is megtette, példának maradt holnapra is Szigetvár és Eger párhuzamos helytállása, mely följegyzésre azért is érdemes, mivel Vörösmarty egri tartalmú müvének Zrínyi és Szigetvár egyik forrása lett. Ifjúként járt is Zrínyi várában, ez lett mintája az eposzában megírt egri ostromnak, hiszen itt soha nem járt. Nagy visszapillantás kezdődik Vörösmarty „Eger” eposzával. A kitűnő irodalomszervező, Kisfaludy Károly kérte föl Vörösmartyt a mű megírására, s ő belső indítékból is teljesítette. A hősi hagyományok föltárása ebben az időben általános, mindenesetre a nyitány „A vén cigány” szerzőjének nevéhez fűződik. Arany János is írt 40 X. évfolyam 9. szám - 2000. szeptember
