Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 8. szám - KÖZÉLET - Löffler András: Az egri arc
. . ./m/uA vdroáa. . . II. Mondja az ismert, és nem túl ízléses nóta Eger városáról. Az a tény, hogy a város, illetve az itt alapított püspökség létrehozása első szent királyunkhoz köthető, ma a szent Millennium évében különös jelentőségű. Ezer év magyar államisága után ma is a legbefolyásosabb katolikus centrumok egyike. Nagyformátumú egyházi vezetése világszerte ismert. Időről-időre adottak az ebből fakadó lehetőségek, amikor európai kitekintésű főpapjaink Eger város szellemiségét és arculatát meghatározták (Eszterházy, Pyrker). Jelenleg is ilyen időket élünk, de eddig a magyar katolicizmusban és a magyar egyházban rejlő pozitív lehetőség kihasználása és felkarolása elmaradt. Nem jelenti ez azt, hogy a város atmoszféráját évszázadok óta ne azok a papi egyéniségek határoznák meg, akik a város egyházi intézményeiben, vagy egyházi irányításában működtek. Minden, még a ma élő egri embernek is számtalan pozitív emléke van tanáráról, hitoktatójáról, templomi hitszónokokról, nyelveket tanító szerzetesekről és szerzetesnőkről, egyházi könyvtárosokról, deklasszált sekrestyésekről, Quasimodo-szerű harangozókról és virtuóz kántorokról, akik barátságára az egri ember mindig is büszke volt. A régész, a költő, az író, a zenész, a csillagász paptanár mind-mind kovásza volt az egri közösségnek, és ma is az! Mert utódaik ma is itt vannak. Végre szabadon szervezik a perifériára szorult Krisztus-hívők közösségét, arcukat, egyéniségüket, életüket adva a jövőért, a város lelki arculatának megjelenítéséért. III. . . . aidA wívoúa . . . A város oktatási központtá történő kialakulása és kialakítása szorosan összefügg azzal, hogy Eger az egyik legjelentősebb egyházi központ az országban. A magára találó nemzeti lét indította útjára az iskola intézményének kivirágzását, amelyben városunk, főleg az alapításban jeleskedő főpapjai élenjártak. Nemcsak az alapítás, hanem az iskolák évszázados működése és működtetése is igazi csoda volt. Elsősorban azért, mert csodálatos tanáregyéniségek fémjelezték az „egri iskolát”. Eger arculatához mindig hozzátartoztak a kiváló és tudós tanárok. Számtalan utcanév, emléktábla és természetesen az emberi emlékezés őrzi azok nevét, akik az egri ifjúság nevelésében részt vettek. így minden itt élő és működő tanárt büszkeséggel tölthet el, hogy e nagy múltú városban taníthatott. Több tízezer ember mondhatja el, hogy diákéveit a magas erkölcsi tartással rendelkező tanámemzedékek irányításával töltötte el. Mert ők is meghatározzák az egriséget. A több száz tanárember, akik generációk tisztességét és jellemét formálták szerető szigorúsággal. Az oktatás színvonala, az uszodai sportélet és a fürdőélet, az évszázados természetjáró hagyományok, az egészséges életmódra való nevelés mind-mind az egriséget jelenti napjainkban is. Igen. Gondoljunk a múltra! És ne feledjük, hogy a jövő magyar és egri nemzedékének sorsa jelentős részben az egri tanáremberek kezében van. Becsüljük ezért őket. Új Hevesi Napló 63
