Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Az 1956-os magyarországi forradalom nemzetközi háttere
(Estffárg (Üergelg Qj4)x 195ff-oá mayyawováxá^t fl»vra</a/owi nemíoef/dkoi /idlte^e A történelmi előzményekről Magyarország Mohács utáni történetét, függetlenségi és szabadságharcaink sorát, a XVI. századtól a közelmúltig az európai nagyhatalmi politika erőviszonyai döntő módon befolyásolták. Magyarországot - erről korábban szinte alig esett szó - kettős kényszer sodorta a második világháborúba Németország oldalán. Az egyik a trianoni diktátum miatti kétségbeesés, a másik pedig a német megszállás által bizonyított nagyhatalmi fordulat és erőszak volt. Ennek a második világháborúnak a következménye lett, hogy a közép-kelet- európai térség a Szovjetunió érdekszférájává vált. A közvélemény és a II. világháború kutatói évtizedek óta várják, hogy Moszkvában közreadják a Szovjetunió háború alatti közép-kelet-európai politikájával kapcsolatos dokumentumokat. Érdemes figyelemmel kísérni azt a világháború alatt elkezdődő diplomáciai, tárgyalási folyamatot, s annak fontosabb eseményeit, amelyek jelzik, hogyan került Magyarország és a térség kisállamainak a sora a Szovjetunió hatalmi szférájába. 1943 tavaszán a brit kormány kidolgozott egy programot a Magyarországra irányuló propaganda hatékonyabbá tételére, s azt a - szövetségi „hűség” jegyében egyeztetés céljából elküldte a moszkvai külügyminisztériumnak. A válasz Molotov külügyminisztertől 1943. június 27-én érkezett meg Londonba. Ebből idézünk: „A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a megszállt területen követtek el, a felelősséget ezért nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselni kell. ” A levél leszögezi még azokat az elveket, amelyeket az antifasiszta koalícióban tömörült szövetséges hatalmak képviselőinek a magyarországi ellenzéki körökkel való tárgyalás során követnie kell. Ezek a feltétel nélküli megadás, a jóvátétel megállapítása, a háborúért felelős személyek megbüntetése, valamint Magyarországnak vissza kell adni azokat a területeket, amelyeket 1938 után kapott. Azt, hogy a közép-kelet-európai régió a Szovjetunió jövőbeni felségterülete lesz a világháború után, már jelzik más események is. 1944 nyarán a Lakatos-kormány megbízottjai Svájcban kapcsolatba léptek a nyugati hatalmakkal, fegyverszünetet és angolamerikai ejtőernyős csapatok bevetését kérték. A nyugati hatalmak közölték, hogy a Szovjetunióval való együttműködés és a vele kötött egyezmények értelmében Magyarország fegyverszüneti kéréssel csak a Szovjetunióhoz fordulhat. Ezért kellett azután 1944. szeptember 28-án a Faraghó Gábor vezérezredes vezette titkos küldöttségnek, az előzetes fegyverszünet megkötése végett Moszkvába utazni. 1944. október elején Churchill Moszkvába repült, s Sztálinnal tárgyalt. A konferencia egyik szünetében, október 10-én, protokolláris szempontból is különös megállapodásra került sor az ún. százalékos egyezményre. A Balkánon, a Duna-medencében a Vörös Hadsereg csapatai nyomultak előre. Churchill valamilyen formában rögzíteni akarta Nagy-Britannia kelet-európai befolyásának lehetséges esélyeit. Egy fél ív papírra a következő jegyzéket írta fel: Új Hevesi Napló 41
