Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - KÖZÉLET - Tölgyesy I. M. Luovika: A Szent Teréz intézet krónikája III.
kezdhettünk volna velük mi, gyenge nők, amikor a férfiak is úgy behúzták a nyakukat, hogy nyikkanni sem mertek. A három ruszki végigjárta az iskolákat, dobálta a színházi ruhákat, majd Virginiával tusakodott egy darabig, aztán a nővérlakásból elvitte a Nagymama alsószoknyáját és úgy távoztak nagy mérgesen, mert bizony kevesellték a zsákmányt. január 25-én Ismét két orosz tisztelt meg bennünket. Egy magyar nőt fogtak közre, aki azonban egy cseppet sem bánta ezt a közrefogást. Kedvesnővérünk fogadta őket Sebestyén úrral a kapuban. Szobát kértek, ahol a gyönyörnek élhettek volna. Sebestyén ékes orosz szavakkal magyarázta nekik, hogy itt nem lehet, nincs üres szoba, stb. Nem használt. Bátran félretolták és jöttek befelé. Ekkor a „Libszte” megfogta a rózsafüzérje keresztjét, megcsókolta, és feléjük nyújtotta. Mit tesz Isten! Az orosz is megcsókolta a feszületet. A nő pedig magyarul szólalt meg: „Nem, itt nem lehet. Itt nem szabad... valamikor én is ide jártam iskolába”. Megfordította a két oroszt, és „Dicsértessék”-kel távoztak. A pesti kerületi elöljáróságok ma elkezdték működésüket. Mi még mindig a pincében laktunk és változatlanul féltünk az éjszakáktól. Grácia nővér szentelési kőrútján ma rosszul járt, mert szegény a sötétben beleesett a nyitva felejtett pöcegödörbe. Azt mondják, ez szerencsét jelent, neki azonban nem jelentett azt, mert olyan éktelenül büdös lett, hogy nem tűrtük meg szegényt sehol. Nagy nehezen tisztára vetkőzött. január 26-án Ismét jött Köhler atya. Mesélt innen-onnan. Ő mondta többek között azt is, hogy a szovjet parancsnokság a pesti Duna-parton felállított hangszórókon keresztül figyelmeztette a budaiakat, hogy tartózkodjanak az óvóhelyen. A mai napon a bombasérült ingeinket stoppoltuk meg. Szegény Flóra nővér! január 27. Kedvesnővérünk hirtelenül olyan rosszul lett, hogy mára képtelen volt az ágyat elhagyni. Egész mostanáig szinte csodálatraméltó szívóssággal bírta az egész ostromot. Most egyszerre vett rajta erőt a gyengeség. Odakünn erős légiharc zaja hallatszott, állítólag német felmentő csapat érkezett Budafok alá. január 28. Kedvesnővérünk helyzete nem javult. Nagyon rosszul volt. Hányás és hasmenés ingerelte csaknem állandóan. Eltartott ez az állapot másnap is. Weber dr. megvizsgálta, sajnos, nem sok jóval biztatott. Azon gondolkoztunk, hogy most már felköltözünk vele, talán a jobb levegőn erőre kap. Sajnos azonban erről le kellett mondanunk, mert megint erősödött a lövöldözés, 30-án belövést kaptunk a babaháló fölé. Másnap, 31-én egy erősebb detonáció kitörte a kín-keservvel helyrehozott ötös szoba ablakait, valamint az iroda papírablakait. A felköltözésről egyelőre le kellett mondanunk. Immaculata nővér két lapos szalmakenyérrel lepte meg a kiéhezett nővércsaládot. Két hét óta ez volt az első kenyér, amit láttunk. február 1-én Kedvesnővérünk helyzete annyira válságossá lett, hogy be kellett szállítanunk a klinikára. Flóra és Ludovika nővérek felváltva ottmaradtak mellette. Töméntelen sok gyógyszert kapott, sajnos azonban ez mit sem használt. Kint ezalatt tovább folyt a harc Budáért. Már a Margitszigetet is megtisztították a németektől. 2-án megtiltotta a hatóság, hogy a halottakat a közterekre temessék. Új Hevesi Napló 55
