Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 5. szám - KÖZÉLET - Bakacsy Ernő: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről II.
Bakacsí Ernő A mezőgazdasági termelőszövetkezetekül n. A tsz-ek megalakítására és megerősítésére (1965-ben az összes addig felvett hitelt minden tsz-nek elengedték) felhasznált óriási összeg töredékéből el lehetett volna érni ugyanezt az eredményt, és akkor a mezőgazdaság most nem állna újabb probléma és tőkeinjekció előtt. Hogyan? A pénzt, amit a tsz-ek kaptak, támogatás és hitel formájában oda kellett volna adni a parasztoknak. Természetesen koncepciók, elképzelések alapján. Igaz, így nem lett volna lerakva a szocializmus alapja, viszont megszületett volna egy tőkeerős, minden vihart kiálló mezőgazdaság. Az agrárproletárok egy része és a tönkrement parasztok az iparban találták volna meg a számításukat. A 60-as években az ipari létszám így is a mezőgazdaságból elvándorolt emberek lévén növekedett. Aztán a parasztok - önkéntes alapon - szövetkeztek volna. Hiszen szövetkezni kellett volna nagyobb gépek vásárlására (kombájn), tárolók, pincék, hűtőházak, stb. építésére és üzemeltetésére. Kiválasztották volna maguk közül a vezetőt, alkalmaztak volna szakembereket, hogy az új technológiával magas szintű termékelőállítás és értékesítés legyen. A paraszt sohasem volt ellensége magának, a szövetkezés csírái már a háború előtt megvoltak. Nem a „Hangyára” gondolok, de voltak jól működő gazdakörök (mint ahogy iparos körök is), és ezek már akkor működtettek például tejcsamokokat. Emlékszem, apámék is megszervezték, hogy a környéken (5-6 gazda) ki melyik napon szállítja be a tejet, mindenkiét összeszedve egy fuvarral. Ez most lehet, hogy nevetséges, de így sarjad a szélesebb együttműködés. Aztán lett volna közös vágóhíd, hizlalda, takarmánykeverő, stb. Mert az egyik hozta volna a másikat, és az elindult fejlődést nem lehet megállítani, mert akkor csak idő kérdése a lemaradás és a csőd. Amennyiben 1959-60-ban a kormány úgy dönt hogy a parasztgazdaságok fejlesztését irányozza elő a tsz helyett, miért kellett volna kevesebb pénz? Mert a parasztok kezében volt egy hatalmas értéket képviselő termelőeszközállomány (istállók, magtárak, pincék, tisztítógépek), ezek zöme azonnal kivonult a termelésből. Nem azt mondom, hogy végképp tönkrement, kárba veszett (ez sem volna túlzás), mert később garázs, háztáji tojóház, stb. lett belőle. Gondoljunk csak arra, hogy évente százával épültek az ún. 100 férőhelyes tehénistállók, telepek, hizlaldák, stb. Ezekből lassúbb ütemü építkezéssel kevesebb kellett volna. Sokkal hatékonyabban használták volna ki a gépeket és más eszközöket, nem lett volna probléma a munkaidővel, a munkafegyelemmel (az ember sajátmagától nem lop). Az eredményt jobban visszaforgatják a bővített újratermelésbe, ezáltal kevesebb hitel kell. Ez esetben lehet, hogy nem változott volna olyan gyorsan a falu képe, mint ahogy az a valóságban történt. A tsz-ben dolgozó volt gazda a megtakarított pénzét és a közös gazdaságban szerzett keresetét csak új házépítésre vagy tartós fogyasztási cikk vásárlására (TV, mosógép, motorkerékpár, majd autó) tudta költeni - később a háztáji gazdaság fejlesztésére (ültetvénytelepítés, fejőgép, korszerű tojóház vagy csirkenevelő, stb.), de az első években még erre sem -, mert nem kellett saját gazdálkodását finanszíroznia, nem voltak gazdasági költségei. Annyi terményt még a legrosszabb közös gazdaság is osztott, 60 X. évfolyam 5. szám - 2000 május
