Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Patkós Attila: Szentév a magyar turizmusban
cPatkás Attila. . ''/íísís////• a stitzgrya/* áus'ös&n Äf-j/4/i Első olvasatra bármilyen meghökkentőnek tűnik, valamennyi turistaút a zarándoklatból gyökerezik. Ősidők óta az ember meghatározott időközökben elhagyta születése helyét és magasztos céltól vezérelve útra kelt. Ennek motívuma: Isten közelségének mindinkább kitapinthatósága, a hely szellemének saját élmény szinten való megtapasztalása Tudták ezt eleink, ezért is éltek vele gyakorta. A szentség gócpontjainak tartották a szent helyeket, ahol a spirituális világ megérinthető közelségbe kerül. Legbensőbb meggyőződéssel vallották: az egész élet zarándokút a mennybe. Gondolataikban a búcsújárás nem közönséges vándorlás, barangolás, amelyen csak a természettel kereste a kapcsolatot, hanem istenhittől, imától és testvéri szeretettől áthatott, megszentelt helyekre vivő zarándoklás. II. János Pál pápa a legbölcsebben járt el akkor, amikor meghirdetve a Szentévet, annak idejét 1999. december 24-től - Jézus születési idejétől - 2001. január 6-ig - Vízkereszt napjáig jelölte ki. A 2000. év ettől kinyilvánítottan Szentév. Zseniálisan áthidalva az ezredforduló pontos dátuma körüli fel-felbuzduló vitákat. S akinek nem volt kellően elegendő és fényes a világ ezredváltó újévi ünneplése, az 2001. január 1-jén nulla órától ismét ünnepelhet, ugyancsak a Szentévben. A 2000. év jubileuma Isten ajándéka az emberiségnek, lehetőséget adva arra, hogy megújíthassuk életünket, és tanúságot tehessünk hitünkről. A Jubileum Krisztus születésének évfordulója, melyre mindenki meghívást kapott arra, hogy megemlékezzen a Szeretet Istenéről. Mi, magyarok különleges helyzetben vagyunk, mert a Szentéven belül, mintegy felező jubileumként, Szent István királyunk megkoronázásának és a kereszténység, a krisztuskövetővé válásunk 1000. évfordulóját megünnepelhetjük. Ilyen módon a 2000. év kettős szakrális jubileum népünk életében. A Szentév vezérigéje: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (A zsidókhoz írt levél 13. fejezetének 8. verse alapján) Ez Ige alapján csodálattal fedezhetjük fel az Atya szeretetét, aki Egyszülött Fiát adta, „hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16.) Szent István királyunk a négy magyar világszent egyike, személyesen jön el Egerbe, és a Királyszékről tekint le az általa elrendelt háromhajós bazilika építkezésére. Ez a remek román stílusú templom - jóllehet romos állapotban, de mindmáig az egri vár központi helyét foglalja el. Eger szíve ott dobog. Kora Európa egyik legszebb templomaként említik a krónikások, összehasonlítva Aachen palotakápolnájával. A János evangélista védőszentsége alatt álló templom évszázadokon keresztül fontos zarándokhely volt. Nem véletlen, hogy Szent István ünnepét rendre a vár területén levő bazilikában ünnepli Eger népe, az éppen itt tartózkodó turistákkal együtt érseki szentmise keretében. A Szentév okán szólnunk illendő a városban megrendezésre kerülő templomi búcsúkról. Honunk legszebb barokk egyházi épülete a minoritáké, ott a Dobó téren, június 13-án a védőszentet, Páduai Szent Antalt ünnepük. A nagyszülői minőségre július 26-án Anna és Joachim napján a Szent Anna templomban emlékeznek. Augusztus 5-e Havas Boldogasszony ünnepét jelöli ki, a Hatvani temető kápolnájában. Tíz nap múltával, 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a ferences barátok Nagyboldogasszony temploma ünnepel a Kossuth utcában. S nem ér véget a búcsúk megkezdett sora, hiszen augusztus 16-án máris 46 X. évfolyam 4. szám - 2000 április
