Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Baráz Csaba: Egy fölösleges könyv
?ß)a/y-<hc 'frut/.n v a KÖwmjEger völgye. Magyarország kisrégiói 9/1. CEBA Kiadó, 1999 Egerben élő főldrajz-rajz szakos tanárként gyűjtöm a szőkébb pátriámról - a Mátra és Bükk vidékéről - megjelenő könyveket, kiadványokat, ezért érdeklődéssel vettem kezembe a CEBA Kiadó (Közép-Európai Üzleti Szövetség) által indított Magyarország kisrégiói elnevezésű sorozat Eger völgye című kötetét. A szerkesztő (Bunovácz Dezső) előszavában azok figyelmébe ajánlja a kötetet, akik „szeretnék még jobban megismerni országunk e csodálatos, jelentős történelmi múlttal rendelkező vidékét, de nem utolsó sorban azon vállalkozásoknak is, melyek helyet és teret keresnek jejlesztéseikhez. ” Belelapoztam a szép kiállítású könyvbe, majd át is olvastam, és igen meglepődtem annak tartalmán. Alaposabb áttanulmányozás után e könyv nagyon nagy csalódást okozott. *** A kiadvány első része, az Eger völgye általános bemutatása (Általános bevezető - írta: Bodnár László), a kistérség természeti arculatának és történelmének áttekintését kívánja adni, valamint a gazdasági jellemzőket mutatja be. A következő részben a kisrégió településeit külön-külön, abc-sorrendben tárgyalják a szerzők (Bodnár László és Guszmanné Nagy Ágnes). Majd az úgynevezett Idegenjorgalmi kalauz című egység következik, amelyben bortúra ajánlatokkal, a vidék szállás- és vendéglátóhelyeivel, utazási irodáival, múzeumi közül kettővel (!) ismerkedhetünk meg. A Közszolgáltató adat- és címtár nevű részben állami szervek és szervezetek listája, a közszolgáltató szervezetek (pl. oktatási intézmények) igen hiányos ismertetése következik, végül A kisrégió adat- és címtára fedőnevű hirdetési oldalak zárják a kiadványt. *** Már az „Eger völgye ” címmel, meghatározással bajok vannak. Az 1997. augusztus 1-től érvényes kistérségi településjegyzék az egri statisztikai kistérséghez 38 települést rendel. Heves megye északkeleti, Eger környéki falvai, valamint a Mátra északi oldalának települései tartoznak ide, a Pétervására szomszédságában lévők kivételével. Ezért is rossz elnevezés az „Eger völgye”\ Ilyen kifejezést, földrajzi nevet egyébként sem a földrajztudomány, sem a történettudomány - sem a kettő határterületén kialakult interdiszciplina, a történeti földrajz - nem ismer! Az Egri Völgy (így, kötőjel nélkül és nagybetűvel), amelyet könyvünk is megemlít (12. És 49. oldal), viszont történelmi név, amely a középkorban az egri egyházmegye egy sajátos alakulatát jelölte. A püspöki székhely közvetlen környezetében kialakult egyházigazgatási egység határait IV. Béla 1261 -ben kelt oklevele pontosan rögzítette. Eszerint a „ vall is Agriensis ” területét északon a nagygyőri (diósgyőri?) királyi várbirtok és a béli nemesek földje, délen pedig a jármosi és szemerei nemesek földje határolja. Az Egri Völgy falvait a mai Felsőtárkány helyén volt Feltárkány és Altárkány, Felnémet, Eger, délen Tihamér, Magyartálya, Nagytálya, Makiár, Füzesabony és térségében fekvő, mára már elpusztult falvak, valamint Szihalom alkotta. A püspöki birtoktestet Kerecsend, Bakta, Fedémes, Zsérc, Cserép, Szőllőske és Noszvaj koszorúzta, melyek közül néhány a 14. századi pápai tizedjegyzékekben már a hevesi föesperesség egyházas helyei között szerepel. Mivel a bemutatott térség magában foglalja az Ostoros-patak, a Laskó és a Tama völgyének egy-egy szakaszát, valamint a Parádi-Tama, a Novaji-patak és a Tárkányi-patak Új Hevesi Napló 27
