Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kaló Béla: Kis magyar genealógia 2.
^Káló cBéla Kis magyar genealógia 2. A Jeszeni-dosszié 1. Jeszeni József, e század ötvenes éveinek korán kiégett parasztzseni költője Kiskőrös mellett, Soltvadkerten született 1925-ben, eredetileg szlovák földmíves családból. Szülei hamarosan odébbállnak, laknak Karcagon, a koszorús kun szűrök városában, de rövidebb-hosszabb ideig a hortobágyi tanyákon, s élnek a Hortobágy-pusztán is, Balmazújváros közelében. A költő élete végéig elkötelezettje a tájnak, a szilaj gyermekkor emléke kísérti később, fővárosi „szalonparaszt” korában is. „A fiúk között mindig én voltam a főkolompos és a legnagyobb verekedő, állandóan teli voltam karmolásokkal. A szilaj Ságomért csak a nagyanyám szidott, a nagyapám néha még biztatott is, hogy verekedjem, s gyakran mondta a nagyanyámnak: „Ugyan, ne bántsd, te buta, így erősödik a gyermek!” Egyházi tanítóképzőbe (kántortanítónak) szánták a szülei, végül is Debrecenbe kerül, gimnáziumba. Ideálkereső, kamasz-spleenes leveleket gyárt, ahogyan későbbi monográfusai-méltatói jellemzik ekkor keletkezett, meglepően felnőttes, koraérett írásait. Korán kezd verselni, első költeményei is hordozzák már azt a későbbi bánatos-szláv hangulatot, amely olyan jellegzetessé teszi a későbbi Jeszeni-oeuvre-t: Felhő-csipke lengedez fehéren, füstölög a jóillatú köd... Állomásról kocogok szekéren, falum messze a hátam mögött. 1944-ben érettségizik, majd a fővárosba kerül, ahol a királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán két szemesztert hallgat. Vizsgáztatói között van például Perneczky Béla (munkajog), Eckhart Ferenc (magyar alkotmány- és jogtörténet, illetve világtörténet), de Baranyay Jusztin (egyház és állam egymáshoz való viszonyának elmélete) és Kuncz Ödön (bevezetés a jogtudományba) is. Ahogyan az várható volt, a jogot száraznak és unalmasnak tartó költő hamarosan hátat fordít a háborúból alig ocsúdó ország campusának és a Falvak Népe című hetilap szerkesztője lesz. 2. A későbbi vagány, a Rákosi-éra mutatványos hőse, szinte kötelességszemen csöppen bele az aktuálpolitikába, tagja lett például az 1930-as évek óta létező Magyar Közösség nevű titkos társaságnak, amelynek néhány parasztpárti politikus is tagja lehetett. Később a Szociáldemokrata Pártba lépett be (amely az 1947-es választásokon 14,9%-ot szerzett), az 1948-as, úgynevezett egyesülési kongresszus után pedig az MDP tagjává vált. A Falvak Népétől átkerült a Faluszínházhoz, ahol dramaturg státuszt kapott, s ahol megismerkedett későbbi feleségével, Naláczi Éva színésznővel. A költőnél három évvel idősebb Naláczi Éva, a tordai eredetű, erdélyi mágnás Naláczi-bárók leszármazottja volt, egyik őse az a Naláczi József (1748-1822), aki fordítóként és mecénásként az első magyar színházvezető, Kelemen László terveit istápolta (s aki tagja volt az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságnak is), s kinek fia, az ifjabb Naláczi József (az erdélyi gubemium Új Flevesi Napló 47
