Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Nádasi Alfonz: Kodály lelkisége
Nádasi Alfonz OSB. |RofráÍ^ lelkisége (Az első adatok közismertek. Sokszor leírták valamilyen formában. Csak a teljességért írom ide, hogy érthető legyen a saját szövegem.) Nagyszombatban 1892-től kettős tanulmányokat folytat. Az iskolában a tantárgyakkal ismerkedik, osztálytársaival pedig a közös muzsikálás örömeit ízlelgeti. „ Tíz éves koromban kezdtem hegedülni tanulni. Néhány év múlva annyira vittem, hogy Mendelssohn Hegedűversenyét játszottam. De az iskolatársaimmal vonósnégyeseket akartam játszani, és mert nem volt csellistánk egyszerűen elhatároztam, hogy ezt a hangszert is megtanulom... Ugyanazon quartetten belül elkezdtem csellóval, aztán átadtam egy másik fiúnak, én meg folytattam brácsán. ” Megtanulja Beethoven néhány szonátáját hangszer nélkül. A csellószólam elveszik. Fejből leírja. Amikor megjön Bécsből a példány, meglepetve látják, hogy alig van különbség. Tizenöt éves korában d-moll Nyitányával mutatkozik be a farsangi előadáson. Dobszóló is volt a darabban. De mivel a dobos fiú nem tudta elég ritmikusan ütni, ő ment oda - otthagyván a csellót -, majd ezt követően visszaült a helyére. Hetedikes, amikor Trióját előadják. Ő játssza a brácsa szólamát. Irodalmi pályadíjat nyer: munkájának címe „Párhuzam Vergilius Aeneise és a homéroszi görög eposzok között”. 1895-ben Eötvös Loránd megalapítja az Eötvös-kollégiumot. 1900-ban, nyolcadikos korában a tanári kar véleménye az ajánlásban a következő: „Sohasem lankadó szorgalom. Kodály Zoltánnak zenei kompozíciói produktív képességre vallanak.” A zeneakadémián kívül magyar és német szakra is jelentkezik az egyetemen. Kiváló társai voltak. „Nagyon erős volt a követelmény. A gyenge elhullott, az erős szárnyra kapott. ” A magyaron és a németen kívül finnt, angolt, franciát is hallgat, s a kötelező tárgyakon kívül a művelődéstörténeti és művészettörténeti előadásokat is látogatja. Már másodéves korában tudatossá válik benne a magyar népzene tudatos újjáélesztése, művelése. Ugyanakkor társaival együtt éli a kollégium komoly és vidám életét. Az egyik kollégiumi farsang programjában például ezt olvassuk: „Zenét fütyül hozzá Kodály úr”. Az Op. 2. c-moll vonósnégyes bevezetője magyar népdal. Milyen különös, hogy Adynak is ez volt a kedvelt nótája: 1 t d t 1 sz t 1 r r. Amikor XXIII. János pápánál járt, szeretettel mondta el nekem, hogy a pápa azt mondta: Az én vidékemen is van Kodály családnév. Arra a kérdésre, vajon lehet-e nem magyar versformájú versre magyar dallamot írni, kiderül, hogy lehet, hiszen szerinte a görög - latin formák közel állnak a magyar nyelv természetéhez. Sok szempontból elemezték már ezt a kimeríthetetlen lángészt, de nem ismert lelkivilágának egyik fontos összetevője: diákélete. Erről szeretnék néhány jellemzőt elmondani. A diák másnak a kiválóságát nagyon nehezen ismeri el. A serdülőkor lélekvilágához tartozik, hogy a sajátját nagyítja, a másikét közömbösíti vagy kisebbíti. Ha nem ezt látjuk valakivel kapcsolatban, azt jelenti, hogy igen jól felismerik az értéket, és valamilyen formában ki is fejezik. Kodály kiváló diák volt. Nem volt mindig színjeles. Ennek ellenére a nagyszombati diáktársak egy emberként vallották, hogy legtekintélyesebb diáktársuk volt. Nemcsak szerették, hanem tisztelték is. Ennek egészen különös tanújelét adták. Emlékeznek az idősebb testvérek, hogy mikor kisdiákok voltunk, mi, a 10-11 évesek a felsősöket, tehát a 17-18-20 éveseket magáztuk, sőt uraztuk. A századfordulón ez a szokás Új Hevesi Napló 31
