Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vörösmarty üzenete
fefcET feS TUDOMÁMf Losonci Miklós ^ürüsmartü üzenete Senki nem írt a világon olyan ünneplő költeményt a perzsa líra óriásáról, HafizvóX, mint Csokonai Vitéz Mihály, s az is tény, bár nem köztudott széles e világon, hogy a földrész legnagyobb klasszicista költője Berzsenyi Dániel, mégis fölemelő igazság, hogy a magyar költészet Vörösmarty val lépett Európába. Babits azt írta elragadtatásában róla, hogy „a megszokástól nem látjuk” a Szózat varázsát. Igen, használjuk, átmenetileg még elhasználjuk részben a remekműveket is. Átmenetileg és részben, s ez Beethoven muzsikájára, Rajfaello festményeire, Goethe „Faust”-jára és Vörösmarty műveinek egy részére is érvényes. Mindazonáltal az ünnepi pillanatban, az új évezredbe hajlás órájában emlékezünk arra, hogy kétszáz évvel ezelőtt, 1800. december elsején született a nemzeti romantika maradandó alakja Pusztanyéken. Babits tézisén fordítunk, nem a megszokás sorvasztó hatását vizsgáljuk Vörösmarty művészetében, hanem azt, ami máig rejtett és ismeretlen, melynek fölfedezésére vagyunk kötelezettek. Kezdettől - már zsengéiben is erős a bölcseleti tartalom. Elmélkedik a pók és a szúnyog harcáról. Börzsönyben írta 1820-ban, hogy ami a póknak élet, a szúnyognak halál, íme, a magyar líra Vörösmarty közreműködésével már bejelenti itt és ekkor Darwin „struggle for life” - harc a létért - elméletét. Vörösmarty Mihályt joggal nevezzük a romantika óriásának. Több annál. Ugyancsak Börzsönyben írta, igaz, már 1821-ben „A szittya gyermekek" c. versében: És ellenem törsz, vár rá, megtöröm E puszta kézzel minden csontodat.” Ő az első, aki már az európai kubizmust bejelentő Ady-mondatot leírta az előbb idézett változattal: „Minden Egész eltörött.” Vörösmarty egyetemessége abban is megnyilvánul, hogy képzelete szabadon száguld a méretlen idő múltjában és jövőjében. „Tűzarcaikra Csókok borulnak” De e kép másik változata szintén Leonardo Mona Lisa-jának folytatása: „Karja hószín, szeme villan, Ajka rózsa, csókja tűz.” Igen, Vörösmarty óriásokat folytat, de ő maga is óriás — új művészeket indít. Igaz, a bölcselet már Balassi, Berzsenyi verseiben is forrásként buzog, Kölcseynél nemkülönben, 24 X. évfolyam 3. szám - 2000 március
