Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Beszélgetés Mendi Ilmával
Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván , __igazi oagyonom a megrendílően szép tájon túl«csupán» a költészet B eszélgetés Hendi Ilmával- Hendi Ilma több országot mondhat otthonának. Svéd állampolgárként Svájcban és Franciaországban él, de van budapesti telefonszáma is. Ez a ,,s okiakis ág" inspirálója írói működésének?- Verseim: a „Kozmikus hő” és a „Rózsa óra” kötetekben, s prózakönyvem: az „Út, fényes út”, de drámáim: a „Selma Lagerlöf naplója” és a „Cédrusok közt citadella” is ezt tanúsítják. Erdélyország szülötte vagyok, székely ember. így a legcsiszoltabb s kifinomultabb hangú Áprily Lajos és a tündérkomoly Tamási Áron örököse is, csillagösvények útján, amit szó szerint értek. De hadd utaljak itt még több tényre, hiszen az embert nem maga a „soklakiság” inspirálja. Megihlethet, inspirálhat a táj; engem a Székelyföld után különösen Selma Lagerlöf, az első Nobel-díjas írónő, Olof Palme, az igaz-idealista államfő és a misztikus Dag Hammarskjöld Svédországa, Stockholm, a világ legszebb tengerszeme, a mesébe illőn becsületes és jóindulatú, Skandináviába inkamálódott viking nép valóra vált álma. Örök hála, azaz szeretet fűz oda, s haza, Göteborgba, ahol ma is visszavár 2000 m2-es telkem, amit egyszer már elajándékoztam. Volna. De az Égnek más a szándéka; sejtem, hogy mintegy lelki köldökzsinórral fűznek még mindig az északhoz, ahogyan ide, le a Földhöz, ehhez a véres és csodálatos bolygóhoz, melyről TUDOM (bocsánat!), hogy a Krisztuscsillag. Az emberiség fejlődésmenetében pedig életállomásunk is. Igen, a Földnek is van karmája, sorsa, nemcsak a népeknek és egyénenként mindenkinek. Teli Vilmos, Nicolaus von Flue és Henri-Fréderic Amiéi svájci hazájáról s a Genfi tó igazgyöngy titkairól is tanúskodnak, nemcsak prózám, hanem idézetnaptáraim, azaz válogatásaim is. Albert Steffen, Svájc költője, ezt mondja ennek az öt kötetből álló sorozatnak „Világosságul melegséget ajándékozni” c. 2. kötetében: „A test is egy írás.” S mindjárt utána a 49. oldalon Flaubert: ’Ajellem emelkedettsége, ez a tehetségnél is ritkább adomány.” Voilá, már Franciahon. Hogyan vallani a franciák fiatal, fényre szomjas népéről? Jeanne D’Arc, az orléans-i szűz, Napóleon, Antoine de Saint-Exupéry lenyűgöző földjéről? Az Alpok sziklaszilárd hegyeiről, ahová őrangyalom - a szó legvalóbb értelmében! - elvezérelt engem. Egy hektárnyi birtokomon fecskékkel, mókusokkal, őzekkel, vaddisznókkal, rókákkal élek, de igazi vagyonom a megrendítően szép tájon túl „csupán” a költészet, no meg a szellemélet. És nem szabad megfeledkeznem szellemlátogatóimról és szövetségeseimről sem. Erről, róluk szól minden munkám, több mint 30 kiadott könyvem, ideértve a fordításokat is. (A könyveket, egész csekély kivétellel, végül egyesegyedül adtam ki, a több mint ötvenezer példány 97%-át elajándékozva). Szövetségeseim egészen reálisan: „túlvilági”, a halál mögött lévő kapcsolatok és inspirációk is. Emberekről, haláluk előtt és után, és még sokkal magasabbrendü lényekről vallók, alázattal, de sürgető hangsúlyozottsággal, hogy oszlana e kaján-bárgyú, s mára nyíltan ördögi sötétség, ez az eszeveszetten támadó, élet- és emberellenes szub- ’’kultúra”, magyarul alja- (lealjasodott és lealjasító) „kultúra”. Inspiráció? Nos, „működhet” így is; egy igen egyszerű példát hozok. Van egy francia közmondás: „A derék embernek nincs vasárnap.” Ez engem magyarul erre indított: „A munka pedig vasárnap lesz a legderekabbnak.” S amit magyarul soha le nem írtak, hadd áruljak el Amiellel valamit Svájc rejtett titkaiból: „Az ember az, ami a szíve.” És még: „Mindenben minden benne (van).”- Életrajzából tudjuk, hogy élete döntő fordulata volt a krisztusközpontú szellemtudománnyal való találkozása. Költészetének is irányt adott ez az esemény?- Egész költészetem, minden leírt szavam, Igém, ebben a szerelemben fogant. Hogy izzó hála lehetnék. Ezért jöttem ebben a megtestesülésemben a Földre. A beLÁTÁS fényét bj Hevesi Napló 45
