Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Beszélgetés Mendi Ilmával
megmutatni és közölni, hogy tanúságot tegyek Krisztusról: az örök Életről, az Ő fényéről és aranyáról, nem a talmi csillogóról, hanem a rózsa ártatlanságáról. Ez a leghatalmasabb erejű esemény: az Isten vérző, 33 éves földi útját követő titok, névszerint ÚJRAELJÖVETELÉNEK szent ügye (azaz misztériuma), és ez itt most legjózanabb felelősségérzetem teljes tudatában jelentem ki: ez a XX. század - s mind, a megelőző tizenkilenc! - leglényegibb kérdése. MINDEN e körül forog, és minden ennek a függvénye, amit Életnek hívunk s tudunk. Szellemébredésünk és szellemi fejlődésünk, előremenetelünk „titka” ez. Nézzék csak a hitehagyott, manipulált, evilági egyházakat! (a kivételeknek tisztelet.) Rudolf Steiner Krisztustana, ami minden tanításának alapköve - az ő szellemiskolája tanított engem a tisztánlátásra, a megkülönböztetni tudásra - újra. Meditálva, 18 éve egyetlen korty alkohol nélkül, Steiner-tanítványnak (illetve Goetheanistának, illetve antropozófúsnak is hívnak). Az antropozófíai szellemtudomány Rudolf Steiner, a nagy német látnok evolúciótudománya, melynek középpontjában az ember és a világmindenség fejlődése áll, konkrét és a leghitelesebb szellemkutatásokra alapozva. Államelnökök, miniszterek, magas rangú papok profitálnak réges- régóta szerte a világon Steiner jövőre vonatkozó látnoki kutatásainak eredményeiből. Hogy félelemből ezt hányán tagadják le, és hányákat uszítanak ellene, ma is a pokoli „oszd meg és uralkodj” szerint, arra nincs keret kitérni. Számos korábbi szellemélmény után, Áprily metafizikai kezdeményezésére kezdtem verset írni. Azaz a verseket leírni, így pontosabban, mert akadtak olyan kifejezések bennük, amiket akkor még magam sem ismertem. De persze szó sincs róla, hogy a verseim ne az enyémek lennének. Elmondhatatlanok, hajmeresztőek a támadások, amik jöttek... És jöttek versek, az égiektől inspiráltak, például a „Mért izgat”: Másról van szó. / Arról, hogy a látszat látszat / marad, / S mindennek mi megtörtént / ára van. / Miért? / Kérdezd önmagad, / Mért izgat a fizika, / A világ elektromágneses árama? /Lásd minden visszahat. / S mondom tovább, mert így igaz: / Nem pusztán tetteid, / De maga a gondolat / Hat, mint mágnes, /Saját magadra / visszahat. —Vagy a „Míg te akarod”: Empirikus úton bizonyítható / Tudat és lelki evolúció eredménye / Mondom míg Te akarod / Mondom ha év kell, míg megértenek / Nem hiszem /Nem pusztán áhítom / Tudás, megtapasztalás / Személyes találkozás / Veled Uram /Mi beszéltet.- Verseiben a bennük szereplő kézzelfogható dolgok ellenére igen nagyfokú az elvonatkoztatás, és ez sokszor a megközelítést nehezíti, hiszen az olvasónak is át kell élnie azt a pozíciót, amelyben a mű íródott. Nem tart az elefántcsonttorony-költészet buktatóitól?- Megbocsátják, ha mosolygok? Költészetem és minden egyes művem - a műveltség pedig igaz művek nélkül, tehát önmagunk és életünk művelése, s benne a Föld megművelése sem megy művek kiválósága nélkül - életveszélyesen igazmondó merészség. Azok után, amiken keresztülmentem, mitől tarthatnék még? De sokkal, sokkal több „tornyot”, vigyázót, sőt fároszokat, hogy végre a világtenger isten-mélyét is jobban ismerhetnénk - ezt szívből szeretném. Hogy az olvasó — fiaink, lányaink, tanítványaink? - „pozíciója” se a drogos „piás” lebuj-akol vagy ágyútöltelék „pozíció” lenne.- Rózsaóra című verseskötetében a versek címük alfabetikus sorrendjében követik egymást. Milyen szerkesztési elv alapján csoportosította így e műveket?- Egy spontán gondolat volt. A mélyén az egyszerűség vágya.- Költői tevékenysége mellett fordít svédből, németből, franciából: forgatókönyvet és ,,rigmusmozaikokat" állít össze. Ezek a rigmusok szellemi kirándulások útjain alakultak könyvvé?- A fordítás alázat és áldás, kényes és igényes hűség. S nálam ajándék is és imádás. Velük, velük, velük élek, bensőségesen szeretem őket, tudva, hogy élnek; hiszen így lettem lélekben messze kitágulva, a Tejúton is túlra európai: Steiner, Goethe, Schiller, Bettina von Anim, Novalis, Morgenstein, a svédek társaságában és... És Superviellel és Saint-Exupéryvel és Joseph Joubert-rel és itt, a genfi Amiellel, de úgy, hogy a sorait Uppsalából hozom... Nem teljes a névsor, közel sem, kimaradt Angelus Silézius és Genf püspöke: Szalézi Szent Ferenc és még 46 X. évfolyam 2. szám — 2000 február
