Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken XXI.
Bükkaljai ösvényeken XXI. A külföldi vendégek szívesen járnak hozzánk vissza. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy innét - nagy valószínűséggel az áhított trófeával térhetnek haza, a másik, hogy nálunk olyan gazdag és szép vadászélményekkel is gazdagabbak lesznek, amelyeknek feledhetetlen élményszerűségét az évszázados vadászhagyományok, szokások még ma is élő és funkcionáló volta biztosítja. Fórumokon, szaklapokban gyakorta halljuk, olvassuk a biztatást, hogy őrizzük, óvjuk és ápoljuk vadászati hagyományainkat, és igyekezzünk azokat átmenteni, továbbadni a felnövekvő vadásznemzedéknek. Már csak azért is fontos ez, mert nemzeti kultúránknak szerves részét, - és a magyarság történelmét ismerve — igen jelentős részét képezi a vadászait kultúra, azaz a vadászathoz fűződő, illetve abból fakadó szellemi értékeink sokasága. Pusztul a magyar erdő, vészesen csökken a vadállomány. Soha nem látott méreteket öltött az orvvadászat. A vadászatról mit sem tudó, olyan gőgös puskás emberek terepjárózzák az erdők csendes ösvényeit, akiktől fényévnyire van a természet, a vad tisztelete. A mintaként követhető - a természetet ismerve imádó, s azt őszinte alázattal járó egykori „igazvadász” elődökről pedig manapság nem sok szó esik. Még kevesebb azokról, akik ritka - Isten adta - tehetségükből fakadóan a művészetek nyelvén is megörökitették a vadászat gyönyörűségét, a természet léleknemesítő szépségét. Pedig nem is kevesen voltak ilyenek. Már Zichy Mihály irodalmi illusztrációi között is szép számmal találunk vadászati témájú képeket. A Szinyei Merse Pál „Oculi” című festménye a tavaszi szalonkázások semmi máshoz nem hasonlítható sajátos báját, hangulatát adja vissza, szinte tökéletesen. A Parlament épületében látható egy kép, melynek címe: „Attila és Buda bölényre vadászik”. Alkotója Körösfői-Krisch Aladár, aki 1863 és 1920 között élt. De Benczúr Gyula is festett vadászjeleneteket ugyanúgy, mint Glatz Oszkár vagy Lotz Károly. Vezényi Elemér már csak vadászati témákat dolgozott fel. Számtalan csodaszép grafikai lapot, színes illusztrációt készített a Nimród vadászújságnak. Festményei közül jó néhány a gyöngyösi Mátra Múzeumban is látható. Fontos megemlíteni Schnell József nevét is, aki gyönyörű rajzaival díszítette többek között a Széchenyi Zsigmond könyveket is, vagy a váratlan tehetségű illusztrátort; grafikusművészt, Balogh Pétert. E nagytehetségű művészek között nem egy volt, aki rendszeresen hódolt is a /adászat szenvedélyének, aki az erdőn-mezőn gyűjtötte motívumait, aki kompozícióinak íamisítatlan hangulatát a vadászatokon leste el. íj Hevesi Napló 19
