Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Id. Abkarovits Endre emlékezete
Ugyancsak pedagógiai szakírás a Nemzetnevelés 1943-as évfolyamában napvilágot látott Ifjú tanítók című cikke. A második világháborút követő baloldali irányú társadalmi változások hatása alól természetesen ő sem tudta kivonni magát, mint művelt, hívő tanár. Bár másokhoz hasonlóan vallását nyíltan nem gyakorolhatta, és át kellett élnie a keresztény értékek semmibevevését, de ő ennek ellenére megtalálta a módját az igazi értékek közvetítésének. Például 1947-ben az Igazság című szociáldemokrata lapban adata közre Ágoston Julián ciszterci-szerzetes tanár magyar irodalom tanításról írott könyvének ismertetését. 1948 nyarán egyik rendezője volt a kárpát-medencei népek megbékülését szolgáló Dunavölgyi Hétnek. Miután 1948 nyarán az érseki tanítóképzőt államosították, tovább folytathatta pedagógiai munkáját, az előbb pedagógiai gimnáziumnak, majd ismét tanítóképzőnek nevezett intézményben. A megváltozott politikai körülmények között is megmaradt aktív közéleti embernek. Már alakulása évében tagja lett 1953-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatnak (TTIT), majd utódjának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. Belépett az említett társulat Irodalmi Szakosztályiba, amelynek rövidesen elnöke is lett. A TIT keretében már 1955-ben előadást tartott az akkor még kellően nem értékelt kiváló költőnkről, Babits MihályríA. Egyik szervezője volt intézményükben 1956 júniusában Gárdonyi Géza nevének felvétele alkalmából a róla készített mellszobor felavatásának. Sőt ekkor a képző színjátszói az ő betanításában részleteket adtak elő a Lámpás című regényből. 1956 nyarán közreműködött a TIT által szervezett irodalmi esten, amelynek előadója Tamási Áron és Csoóri Sándor voltak. Aktív részese volt a TIT Értelmiségi klubéinak is, ahol több előadást tartott, illetve vitát vezetett. Aktivitása nem csökkent az 1956-os őszi népfelkelés leverése után sem. Ekkor is állhatatos munkása volt az igazi értékek közvetítésének. Ennek kerete volt többek között a Kelemen László Irodalmi Színpad, amelynek vezetőségi tagja lett. Belépett a Heves Megyei írók Körébe is. Továbbra is irányította a TIT Megyei Irodalmi Szakosztályának munkáját. Tagjává választotta az Egri Népművelési Tanács is. Ebben az időszakban is szorgalmasan forgatta a tollat, a helyi sajtón, a Népújságon kívül a Köznevelésben publikált. A helyi sajtóban főként film- és színikritikái jelentek meg. A tanítóképző 1959-es megszüntetése után munkáját a 12 évfolyamos Gárdonyi Géza Gimnáziumban folytatta. Innen hívta meg 1963. augusztus 1-től Berzy András a helybeli Tanárképző Főiskola Irodalmi Tanszékére, ahol előbb adjunktusi, majd 1970-től docensi beosztásban oktatta 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a magyar irodalomtörténetet és az ifjúsági irodalmat. Főiskolai oktatói évei alatt is vezette egy ideig a TIT Megyei Irodalmi Szakosztályát. Tagja lett a Hazafias Népfront Egri Városi Kulturális Bizottságának. Az 1965-1966-os tanévben a Magyar Rádió és Televízió Közvéleménykutató Osztály egri megbízottja lett. Főiskolai évei alatt is szorgalmasan forgatta a tollat. A Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulója alkalmából az 1963-ban közreadott emlékkönyvében, A lázadó Gárdonyi címmel tett közzé dolgozatot. Közreműködött a tanszéki kollektíva által 1968-ban közreadott, az általános iskolai magyar szakos tanárok számára összeállított ajánló bibliográfia elkészítésében. 1964-ben a Főiskola Tudományos Közleményeiben igényes tanulmányt tett közzé, Az ifjúsági irodalom tanításának néhány problémája, különös tekintettel a szemináriumi gyakorlatokra címmel. Ugyancsak figyelemre méltó volt az intézmény 1965-ös tudományos közleményeiben napvilágot látó Az órán kívüli nevelés lehetőségei a főiskolai tanulók kulturális életében című írása. 60 IX. évfolyam 6. Szám -1999. október
