Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Id. Abkarovits Endre emlékezete
Sokat foglalkoztatta főiskolai éveiben az igazi és a hamis irodalom kérdése . E témakörből adta közzé a Népújság 1968-ban Rombol-e ma is a ponyva? című cikkét. 1970- ben a Hevesi Művelődés jelentette meg Bűnügyi irodalom és irodalmi igényesség című alkotását. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Köznevelésben Film, televízió, ifjúság című írása. Miután 1975-ben nyugállományba vonult, több ideje maradt az írásra. Nyugdíjas éveiben több cikkét közölte a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Köznevelés. A Népszabadság 1976. december 9-i számában publikálta Az ízléstelen, bántó szavak ellen című írását. A fenti orgánum 1981. május 21-i számában figyelemre méltó A nyelvi torzulások ellen című cikke. A Magyar Nemzet 1977. évfolyamában Ismét az erkölcsről címmel publikált, amely írásában az erkölcsi értékek megbecsülése mellet tett hitet. A Köznevelés 1982. évfolyamában közreadott, A krimi és a magyartanítás című dolgozatában régi témájához nyúlt vissza. Nyugdíjas éveiben szívesen foglalkozott művelődéstörténeti kérdésekkel. Az Új tükörben jelent meg 1981-ben A mondabeli Petőfi című írása. Ugyancsak ebben az orgánumban közölte 1982-ben Eger és a Szépművészeti Múzeum című írását, amelyben méltatta a nagy egri érsek, Pyrker László János szerepét az említett múzeum létrehozásában. 1987-ben, halála előtt két évvel, a Páger Antallal kapcsolatos 1943-as levélváltásról emlékezett meg. Nyugdíjas éveiben sokat foglalkozatta Eger színháztörténete és a volt egri római katolikus tanítóképző históriája is. A Népújság 1976. szeptember 2-i számban szóvá tette, hogy bár Egerben ringott a magyar nyelvű tanítóképzés bölcsője, ennek ellenére a Líceum épületében annak emlékét nem őrzi emléktábla. Amikor közeledett a képző alapításának 150. évfordulója, minden követ megmozgatott azért, hogy a hajdani nagyhírű intézet múltját megismertesse az érdeklődőkkel. A Hevesi Művelődés 1976. első számában tette közzé Két iskoláin című írását, amelyben elsősorban a volt tanítóképzőről szólt, s ezt állította párhuzamba a főiskolával. Amikor elérkezett a várva-várt jubileum, a Népújság 1978. szeptember 24-i számában jelentette meg Emlékezés a „szegények egyetemére” című írását. Az intézmény 1978. szeptember végi jubileumának napján lehetősége nyílt arra, hogy a Magyar Rádióban előadást tartson a hajdani híres intézményről, amelynek szövege a Hevesi Művelődés 1978. első számában jelent meg. Életének utolsó éveiben, ahogy egyre csökkentek az ideológiai kötöttségek, a szocialistának nevezett rendszer bomlásával párhuzamosan egyre többet foglalkoztatta az erdélyi magyarság mostoha helyzete is. Erről a témáról egy cikket is készített a helyi sajtó számára, amely azonban tartalma miatt nem kapott akkor publicitást. Amikor meghallotta, hogy 1988-ban a Hazafias Népfront Egri Városi Bizottsága időnként kulturális fórumot rendez, oda szorgalmasan eljárt, s mindig hallatta szavát, ha jó ügyet kellett képviselni. 1989-ben bekövetkezett halálával érzékeny veszteség érte nemcsak az egri közoktatást és közművelődést, hanem az egyetemes magyar kultúrát is. Emlékét meg kell őriznünk. Új Hevesi Napló 61
