Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - VERS, PRÓZA - Farkas Árpád: Az átutazó
Az átutazó Lászlóffy Aladárnak Jön egy férfi az időből azték homályból longobárd ködből lipicai kancán ógörög éjben torkig többes szám első személyben Tajtékzik mögötte csontig lecsupálva törmelék történelmi óra ábra nyugodni kőre ül s fölzúdul a kőben: álmodni nem lehet jelen időben Mohácsnál lovat vált benne iszony Treblinkán zabol és itat Atlantiszon tornyul elébe mind mi mögé maradt stanzák puhulnak kancák nyerge alatt Erős nagy kézzel becézget időtlen tájat kitakart orcákban fölragyog barmok is kezessé válnak simogat s ilyenkor zsibongó ujjbegy boldog: csecsemőkorukig szuszognak vissza a dolgok Idegerdőket susogat mintha csak volna kedve így élni örökkön lélegzetvisszafojtva álmai ághegyén hintázva nézi a gyermek: járkál egy férfi az időben dolgozik elmegy Új Hevesi Napló 9
