Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 7. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet IV.

istenházát, köré szerveződtek a házak, s ez az immár játékos labirintus okozza a világméretű érdeklődést, vonzza a látogatók sokaságát. Miközben általános a városiasodás mind az öt földrészen, Magyarországon becsülete maradt a kisebb falvaknak, hazánk őrzi az építészet sokoldalúságát. Abban is, hogy vannak élő, mezőgazdasági munkát végző tanyáink is - nem beszélve arról, hogy egy részük üdülőövezetté alakult, s csak harmaduk vált romossá. Sok országban nem, nálunk adott a falusi turizmus távlatokat biztosító lehetősége, különösen akkor, ha korszerűsítve megőrizzük e települések egyre inkább műemlékké szerveződő karakterét. Rongálja a hatást sok helyen a fantáziátlan épületek kocka alakú egyhangúsága, sürgető a tervezés képzeletbő megújulása. Sematizmus helyett száz és ezer új arculat igé- nyeltetik, fölemelő változatosság.

Izgalmas a magyar századforduló építészete. Több okból. Erőteljesen hat rá a nemzetközi méretű szecesszió, de úgy, hogy ez a tendencia nemzeti ízzel érvényesül. Nemcsak az egyedi motívumhasználatban, hanem különös megoldásokban. Ady figyelmeztetésével párhuzamosan építészetünk a századfordulón Trianon-megelőző szándékkal is nem rekedt meg Budapest látvány-újjáteremtésével, hanem különös gondot fordított Szabadka, Maros- vásárhely, Nagyvárad, Kassa új építészeti arculatával. Ha valaki a magyar szecesszió eredményeivel akar megismerkedni, nem hagyhatja ki vizsgálódásában ezen városokat, miközben Magyar Ede szegedi Reök palotája is az élmény erejével hat, mely különleges teljesítmény. Fontos tényező a magyar századforduló differenciált, ellenpontozott szépsége. Lechner Ödön az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár, a Földtani Intézet és a kecskeméti városháza tömbjeiben maradandó értékre törekedett, s azt el is érte. Mivel? Egyrészt azzal, hogy magyar, perzsa díszítőelemeket alkalmazott, szövetségre lépett a Zsolnay majolikával, kompozíciónak téralakítása egyéni hangzású. Művészetének ellenpontja Lajta Béla, aki a Vas utcai középiskola már-már kubisztikus téralakításával Budapesten új lehetőséget tárt fel a századfordulón. Építészeink ekkor is több forrás irányában tájékozódtak, s ezzel az új kinccsel bővítették a nemzeti architektúrát.

Medgyaszay István a kínai pagodaépítészet irányában vizsgálódott ennek tanúbizonysága Mátraházán, az általa 1927-ben megvalósult Sportszállója. Maród Gézát az ősi Mexikó építészete bűvölte el, ezen fölismeréseit kamatoztatta nemcsak az Erkel Színház és a velencei biennálé magyar pavilonjainak, hanem a jeruzsálemi Salamon-templom és az elsüllyedt Atlantisz fővárosának rekonstrukciójában is. A magyar építészet a századfordulón nemcsak gyűjtött különböző forrásokból, hanem terjeszkedett is, alakította a világ építészeti önarcképét. Alpár Ignác indiai formákat támasztott föl a Tőzsdepalotában, Arkay Aladár Itália megszállottja lett, Foerk Ernő a zágrábi postapalota tervezője, de sikeres terveket alkotott Trieszt, Hága, Szófia, Zombor szellemi bővítésére. Hajós Alfréd első olimpiai bajnokunk kiváló építész volt egyben - a Margitszigeti Sportuszoda, a debreceni Bika Szálló és a kolozsvári Vakok Intézete tervezője. Kismarty-Lechner Jenő Chicago számára is készített tervet, Jakab Dezső Palicson, Miben és Párizsban is dolgozott. Kés Káli) Hevesi Napló

73