Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: Az úszó sziget
Kell egy patak mindennap-életünknek, kis futó víz, mely viszi titkait, s bár eltűnik a csillagok alatt, de hisszük, hogy eljut majd egy csillagig. IYlurawski ífkígdolna Sziget lebeg az Alomtengeren. Lakói élnek fáradt-csendesen. Látszólag dús anyagba ötvözik az álmukat: szív s szépség öntözik. A lényegük finom, anyagtalan . A műnek sorsa még bizonytalan. Kitárt kapu: a fény borítja el. Csillámporán a Végtelen felel. Anyagba süllyedő világ lebeg. A partjai: szórt eszme-tengerek. Magas szírt égre tör: gót-ív ragyog. A csúcsain sziporka-csillagok. Felhőnek - égnek tükre: földi tó. Hátán sziget: valónkat ringató. Új Hevesi Napló 5
/
