Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - KÖNYVSZEMLE - Szabó Zsuzsa: Ilona
őzabó Zsuzsa $üona Hans Habe magyar származású, német nyelven író művész. Budapesten született 1911-ben, kilencévesen került Bécsbe, ahová apja, Békessi Imre újságíró emigrált a Tanácsköztársaság bukása után. Békési János, aki később vette fel a Hans Habe nevet, tanulmányait itt végezte a jog és germanisztika területén. 21 évesen már Európa legfiatalabb főszerkesztője volt, 1935 és 1939 között pedig a Prager Tagblatt népszövetségi újság tudósítójaként dolgozott Genfben. A harmincas években a fasizmus ellen harcolt. Hárman a határon című könyvével (melyet hamarosan megfilmesítettek) sikeres regényíró lett. Ez volt az első olyan német regény, amely a náci idők menekültjeiről szólt. A könyvet 1938-ban, a Wermacht bécsi bevonulása után nyilvánosan elégették. A háború alatt a francia, majd az amerikai hadseregben szolgált a titkosszolgálat tagjaként. A háború után Németország amerikai megszállási övezetében újraszervezte a sajtót, később Münchenben újságíró, több lap főszerkesztője volt. 1946-1952 között főként Amerikában tartózkodott, 1953-tól Európában, Svájcban élt. Számos regényt publikált, melyeket több mint húsz nyelvre lefordítottak. Tarnowska című müvét Luchino Visconti rendezésében - a gátlástalan orosz grófnő szerepében Romy Schneidend - megfilmesítették. Das Netz című regénye filmváltozatában Elke Sommer és Klaus Kinski játszott. Leghíresebb és legtöbbet olvasott - magyarul is megjelent - művei: A küldetés, Ha elesnek mellőled ezeren, Halál Texasban, Mint hajnalban Dávid. Hans Habe számos rangos irodalmi díjat kapott. 1977-ben hunyt el Locamóban. Ilona című regénye az idei könyvvásár egyik későn beváltott ígérete volt - a könyv csak nyáron került a boltokba. Vaskos, szép könyv, a borítón bájos női arc, vonzó, meleg színekkel megrajzolva (William J. Glackens festménye). Ilona a kisnémeti állomásfőnök negyedik, legkisebb gyermek, akinek édesanyja belehalt a kislány születésébe. Négy apró gyermekét tehát Horváth Mihály egyedül nevelte. ,, Amikor az állomásfőnök egyedül maradt a virágaival, néha maga is megdöbbent, ha valamely törékeny virág különleges színét szemlélve úgy érezte, mintha legkisebb leányát tartaná kezei közt. Igazságérzete berzenkedett a részrehajlástól: hosszú éveken át bebeszélte magának, őt sem szereti jobban a többinél. Aztán megtört a jég: olyan gyengédség töltötte el irányában, amely mindenki mást háttérbe szorított. Néha még eszébe jutott, hogy az aprócska lény első lélegzetével megölte szerelmetes asszonyát, de nem Ilonát kárhoztatta. Azt vallotta, két csoda nem fér meg egy fedél alatt: fel kellett váltaniuk egymást." Horváth Ilona 1899-ben született. Mintha vele született volna a század is, minden szépségével és ellentmondásával. Ilona életén keresztül Habe megismerteti az olvasót a századdal - Pest bordélyaival, Bécs kastélyaival és Szentpétervár rideg fogadótermeivel, egészen a magyarországi 56-os eseményekig. Ilonával együtt eljutunk a frontra is, ahová szerelmét követi. Már kislánykorában úgy érezte, hogy kivételezett helyzetben van, és valóban, a szerencse elkísérte egészen élete végéig. Mindig a szívét követte, akár rosszabb, akár jobb lett ezáltal a sorsa. Osztályrészéül jutott az a bölcsesség, amellyel mindig erős tudott maradni. Férfiak vették körül, akik szerették, védelmezték, és akikkel tudott bánni. Új Hevesi Napló 75
