Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Szecskó Károly: Kodály Zoltán és Eger
SZÍNHÁZ Szeoskó Károly .EME, TÁMC ‘zKodády dtán és £ge/t Eger művelődéstörténetének eddig kellően nem méltányolt hagyománya a magyar zene Arany Jánosának, a világhírű Kodály Zoltánnak egri kapcsolatai. írásomban ebből az adósságból kívánok törleszteni, egyrészt az eddigi szakirodalom, másrészt saját kutatásaim alapján. Kelemen Imre egri főiskolai tanár zenetörténeti vizsgálódásaiból tudjuk, Kodály Zoltán zenéjének helyi megismertetésében az 1930-as évek elejétől elévülhetetlen érdemeket szerzett Bitter Dezső, akit 1933-ban neveztek ki a helyi Érseki Fiútanítóképző ének-zene tanárának. Vezetésével az 1928-ban alapított intézmény falai között komoly művészi munka bontakozott ki. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a betanult gregorián énekek, a XVI. századi mesterek kompozíciói mellett magyar szerzők népdalfeldolgozásai, egyházi kórusműveken kívül helyet kaptak Kodály Zoltán alkotásai is. 1936-ban például Bitter irányításával megtanulták és előadták a Mester Ave Mariáját, továbbá a Süket sógor, s a Túrót eszik a cigány című kórusműveit. A következő években pedig felcsendült a képzősök ajkán Kodály: Esti dal, a Csikó, a Huszt, a 150. Genfi Zsoltár, s a Karádi-nóták című művei. Bitter Dezső fáradhatatlan tevékenysége több más helybeli iskola ének-zene tanárát is magával ragadta. így vált lehetővé 1938-ban egy nagyszabású énekkari hangverseny megrendezése a városban. Erre az alkalmat elsősorban az adta, hogy a Magyar Püspöki Kar az említett évet Szent István évének nyilvánította, másrészt ebben az évben rendezték meg hazánkban az Eucharisztikus Világkongresszust. A rendezvényen szereplő kilenc énekkar mintegy 1200 dalosa a közös számok első összpróbáját április 9-én tartotta a líceum épületének kiváló akusztikájú zárt udvarán. A próbákról a helyi sajtó rendszeresen tájékoztatta a lap olvasóit. Például a május elsejei számban egy magát fel nem fedő cikkíró Kodály Zoltán jelentőségét méltatta eme fennkölt szavakkal: „A mai modern egyházi zene alkotásait elsősorban ma élő legnagyobb zeneszerzőnk, Kodály Zoltán művei képviselik... Ó fedezte fel népünk dallamokban elrejtett zenei kincsét és mentette meg számunkra az utolsó órában, a világháború kitörése előtt, ő keltette életre ismét a tiszta éneklés művészetét, amelyet a klasszikus és romantikus korszakok hangszeres alkotásai jóidőre háttérbe szorítottak. ” A szorgos próbák után, 1938. május 9-én megtartott hangverseny frenetikus sikert aratott. Azon összesen 22 mű hangzott el, amely mind egyházi jellegű kompozíció volt. A hangversenyen Kodály Mester alábbi alkotásai szerepeltek: 150. Genfi Zsoltár, Ave Maria, II. Tantum ergo. A hangverseny sikere jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az egri középiskolák ének-zenei nevelőmunkája helyes irányba fejlődjön. További előrehaladás volt ezen az úton az a nagyszabású énekkari hangverseny, amelyet 1940. május 25-én Somos Lajos tanítóképző intézeti igazgató irányításával, az Egri Nevelők Köre rendezett. Egy korabeli nyilatkozat szerint e hangverseny megtartásával a rendelkezők kettős célt 68 IX. évfolyam 12. szám - 1999 december
