Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Z. Szalai Sándor: Fehér Anna

változatokban a börtöntiszt Horváth Ferdi fejére hull az átok: „Verjen meg az egek ura! / Sár előtted felfakadjon! / Víz előtted megállhasson! / Lovad lába megbotoljon! / Mosdóvized vérré váljon! / Türűköződ lángot hánnyon!” Gárdonyi Annája a szolgabíró Horváthot átkozza el: „Kénköves tűz legyen ágyad!... Mérges kígyó hálótársad!... A fejedre dögvész szálljon!... Föld előtted sárt okádjon! ... Haragos ég rád morogjon! ... Tüzes villám rád lobogjon! ... Koporsóból holt kikeljen! ... Véres szemmel rád meredjen! ... A szívedbe gyilkot verjen...”

A három pont a nagy lélegzetvételeket jelöli, majd a cselekményben, hangban egyaránt váltások következnek, amíg Anna összerogy, s megkövültén néz maga elé. A belépő szolgáknak még máson jár az eszük, s amikor felismerik a többszörös tragédiát, már Anna zárómondatait - a világ erkölcsi megújulására apellálását — hallják: „Menjünk el erről a fekete helyről! ... Menjünk egy szebb világba. Virágos világba... ahol csupa liliom nyílik...”

A színpadi mű sorsát - helyenkénti hibáival együtt - óhatatlanul befolyásolta, hogy a bemutatón Fedák Sári, akinek a neve és játékstílusa összenőtt a vidám operettével, nem tudta elhitetni Fehér Anna tragédiáját. Lehet, hogy a színház közönsége is csak mulattató énekszámokat és táncot várt tőle, amit ezúttal nem kaphatott meg. A kritikusok egybehangzó véleménye szerint eleve kockázatos volt ezt a szerepet reá bízni. A szolgabíró ágyában töltött éjszaka után, amikor az ablakon át meglátja bátyja holttestét az akasztófán, rémület és sikoltás helyett csak nyöszörgött, s a menyasszony megtörtségét igyekezvén mutatni, nem az őrület határán tapogatódzó lányt alakította, hanem a dühödt őrjöngőt. Igaz, mások is félreértették feladatukat - néhány epizodista, köztük Gabányi kivételével.

Jobb lett volna Horváth leszúrását a második felvonás végére időzíteni, de a befejezés mindenképp erősebb indoklást kíván. Nem eléggé világos, sőt erőltetett is Fehér László és áruló szeretője kapcsolata, továbbá a Manci és Anna közötti távolságtartás, László részéről a titkoltság. Anna sokáig nem tud semmit, bár ösztönösen sejt egyet- mást bátyja kapcsolatairól, rossz cimboráiról; a Csárdás Manciről pedig, aki a nyomába se léphet, akinek "„kezét sem érintheti"” véletlenül, a kitűzött esküvője előtti napon értesül.

Ezek a vitatható mozzanatok valamelyest rontják a hatást, de nem homályosíthatják el a mü alapvető, nagyobbrészt értékes tulajdonságait. Nem csupán drámatörténeti vonatkozásai miatt fontos színmű Gárdonyi Fehér Annája. Kis színpadon, fdmen, televízióban felújításra is alkalmas.

38

IX. évfolyam 12. szám - 1999 december