Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Pataky Zoltán: Világnézeti kérdések
"pataki tollán 'öllácjnéze.ti kérések Egy szkeptikus gondolatai A 21. század küszöbén élünk. Felmerül a kérdés: mi jellemzi korunk világnézetét? A kérdésre ez a válasz adható: világunkban világnézeti káosz uralkodik. Egymásnak ellentmondó, racionális és irracionális világnézetek jellemzik korunkat. Ilyenek: dogmatikus, konzervatív, akadémikus, szkeptikus, objektív, racionális és értelmetlen lenne felsorolni a nem említetteket. A vallásos világnézetek összecsapása emberéleteket követel, a tudomány és áltudomány ellentéte ma is nyilvánvaló. A tudomány lekezelően reagál minden megnyilvánulásra, amely tévedhetetlenségét kérdőjelezi meg. Pedig az ősrobbanás elmélete sem ellentmondásmentes. Tíz évvel ezelőtt még azt az irracionális elméletet hirdette, hogy gyufafej nagyságú, végtelen sűrű anyag robbant fel. Ma már a kvantált Világegyetem elfogadott, amely sok egyidejű, vagy időben eltolt robbanást tételez fel, ami összeegyezhetetlen a singularitás elmélete. A ma elfogadott elmélet szerint a Világegyetem kora 15-20 milliárd év. Ez a kozmológiai elvből következik, melyet Hubble amerikai csillagász úgy fogalmazott meg, hogy a galaxisok távolodási sebessége arányos a távolságukkal. A legnagyobb sebesség az ősrobbanáshoz közel eső állapotot mutatja. Ez nagyon logikus elmélet, de nem törvény, hanem elv. Volt már néhány megdőlt elve a csillagászatnak. A 15 milliárd fényév elképzelhetetlen távolsága megkérdőjelezhető, mert létezése csupán elvre alapozott. A dogmatikus világnézet ma is feltételez egy végtelenül tökéletes szellemi lényt, aki képes volt a világ megteremtésére. Ez azt jelenti, hogy Istennek meg kellett terveznie a Világegyetemet, mert a józan ésszel nem egyeztethető össze, hogy maga sem tudta, hogy mit akar megteremteni. Meg kellett tehát először is terveznie az anyag szerkezetét: legyenek atomok, melyek protonokból, neutronokból és elektronokból épülnek fel. A Világegyetem álljon hozzávetőlegesen százmilliárd galaxisból, egy galaxis tartalmazzon százmilliárd csillagot, a csillagok körül bolygók kerengjenek, és legyen olyan bolygó, melyen élet alakul ki. Tudományos nézőpontból mindez a természet objektív törvényének tekinthető. Az objektív törvények létezése feltételezi azok spontán működését, és ez a lényege a racionális és dogmatikus világnézet közötti ellentétnek. Vajon Isten határozta-e meg n értékét? A racionális világnézet szerint nem, és azt nem is tudja megváltoztatni. Ugyanilyen evidenciának tekinthetők a trigonometria törvényei, melyek tudományágak, pld. A statika alappillérét jelentik. Objektívek a fizika törvényei is, mint pl. a helyzeti energia átalakulása mozgási energiává, vagy Ohm törvénye, vagy Einstein törvénye, amely kimondja, hogy az anyag belső energiája egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával, vagyis megfelelő körülmények esetén az anyag átalakulhat energiává, és az energia anyaggá. Ez pedig a Világegyetem keletkezésének tudományos alapját jelenti. A világ keletkezésén túlmenően nem kevéssé fontos kérdés az élet keletkezése. A vallások azt tanítják, hogy Isten a Földet úgy népesítette be, hogy minden fajból csak egy párat teremtett meg, majd ezek utódai szaporodtak el. A tudomány azonban bebizonyította (és ezt a vallás is elismeri), hogy az egyedek tulajdonságait a DNS molekulák határozzák meg, ami azt jelenti, hogy a kódrendszer dönti el, hogy növény, állat vagy ember lesz-e az Új Hevesi Napló 39
