Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 11. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Szecskó Károly: Egri fotográfusok a XIX. Század második
mai katolikus lelkész állt. Ő minden bizonnyal amatőrként foglalkozhatott a fotózással, de eddig nem sikerült egyetlen fényképét sem fellelnünk. A jelenleg ismert első hivatásos fényképész, jelenlegi ismereteim szerint Egerben Mihályi József volt. Az első híradást egri tevékenységéről az Eger cimű újság 1866. március 1-i számában találhatjuk, amelyben többek között a következők olvashatók: „Mihályi József egri fényképész e téli hónapok alatt Bécs, München, Berlin és Hamburg nagy városokat beutazta avégből, hogy azon előmenetelt, előnyöket, melyet a photographia pár év alatt eszközökben vagy modorban elért, netán tett elsajátítsa és városunkban alkalmazza... Mihályi úr ezen modort hazahozta, s meg kell vallani, hogy színezett fényképei igen csinosak, tiszták és olcsók. ” A közölt hírből azt is megtudhatjuk, hogy a fényképész a Széchenyi utcai Fekete házban dolgozott. Újabb adat található a fotográfusról az említett orgánum november 15-i számában. Ebben a lapszámban olvashatjuk: „Derék photographusunk, Mihályi József úr folyvást halad. Mind a fényképészet mai sok oldalú alkalmazásában, valamint előnyös újabb szerekben, modorban, vagy a hozzátartozó készülékekben feltalál, s elfogadva azt, hogy a fényképész nemcsak új képeket készít, hanem szobor, festmény és arckép másolatokat is. Munkái „a jelesebb fővárosi photographiákkal bátran kiállják a versenyt". Megtudhatjuk azt is, hogy olcsó árai vannak, 24 darab levelezőlap nagyságú arcképet 2 forintért, 12 darabot pedig 1 forint 20 krajcárért készít. Az Eger című újság 1871. július 6-i számából kitűnik, hogy Mihályi úr műterme a Széchenyi utcán, az érseki palotával szemben lévő épületben volt. Az egri főkáptalan 1768. október 12-i tanácskozmányi jegyzőkönyvében bukkantam Michel J. fényképész nevére. Nem tudtam megállapítani, hogy a J. monogram Jánost vagy Józsefet takar. A jegyzőkönyv szerint a fényképész kérte, hogy a „főkáptalannak a Széchenyi utca szegletén lévő és Kovács Ferdinánd szabómester által bérelt házához tartozó telken fényképészeti műhely termet állíttasson. ’ A káptalani határozat: bizonyos feltételek mellett megengedik neki műterem létesítését. Jelenleg azonban még nem rendelkezünk adattal arról, hogy ez valóban bekövetkezett-e. 1877-ben tűnik fel a helyi sajtóban egy újabb fényképész, Schnecker Miklós neve. Róla azonban több adatot nem sikerült találnom. A következő évben, 1878-ban említi a sajtó Mayer Sándor helyi fotográfus nevét. Többet azonban róla sem tudunk. A város fotótörténetének két fényes csillaga volt Rónai Dénes és Hajnal. Rónai Dénes 1865-ben Gyulán született. Egerben 1902-ben kapott iparengedélyt. Egri fényképeivel külföldön is díjat kapott. Érdekességképpen jegyzem meg, még 1905-ben 18 felvételt készített a helyi fő székes egyház újonnan kifestett szentélyéről, és kápolnájáról. A 18 kép felhasználásával díszes, művészi értékű albumot készített. 1910-ben Egerből Budapestre költözött, ahol műtermet nyitott, amely csakhamar főváros szerte ismertté vált. Tevékenységét Egerben sem felejtették el. Ezt bizonyítja, hogy az Egri Újság 1912. Január 18-i számában cikket közölt róla, amely így hangzik: „Rónai Dénesről, az Egerből Budapestre költözött fényképészről szenzációs hír érkezik. Rónai a fényképészet legkiválóbb teoretikusai közé tartozik, szakirodalmi dolgozatai feltűnést keltettek, még egészen fiatal korában elnyerte az állami millenniumi ösztöndíjat: hogy a fényképészetileg érzékeny papírok gyártását tanulmányozza. Ugyancsak állami ösztöndíjjal bejárta Belgiumot, Németországot, Francia- és Olaszországot, majd újra hazajött, s szorgalmasan, csendesen munkálkodott, míg egy nagyszerű tanulmánnyal nem állott elő, amely korszakos a fotográfia történetében. Rónai Dénes feltalálta, hogy mechanikus úton hogyan lehet fotoplakettet készíteni, vagyis hogy fényképészeti úton hogyan állíthat elő plakettet bármilyen öntvényből. Új Hevesi Napló 73
