Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 11. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Szecskó Károly: Egri fotográfusok a XIX. Század második

Hogyan jutott el találmányához, erre a következőket mondotta: „A fotografikus plakett megoldásának problémája azért késett, mert az eddigi kísérletek mind arra irányultak, hogy a kérdést vegyi vagy fizikai úton oldják meg. Magam is ezen az úton indultam el. Hosszas és kevés eredménnyel járó kísérletezés után arra a meggyőződésre jutottam, hogy az igazi, egyetlen és helyes eredményt csakis mechanikus úton érhetem el. Nem vettem többé alapul a direkt plakett céljára szolgáló fényképfelvételt, hanem úgy akartam megoldani a problémát, hogy plasztikus relief-szerű képet kapjak, bármely adott fényképről is. Négyesztendei kísérlet után sikerült ezt elérnem. Transzformáltam az adott fényképtónus értékeit, úgy hogy az arról készült negatív fényképet, egy szintén szabadalmazott összetételű chromgelatin rétegre másolva, az eredeti képen lévő fény- és árnyértékeket magassági és mélységi értékekben adjam vissza.

Találmányomhoz hasonló értékű előrelépés a kinematográfia feltalálásán kívül nem volt a fotográfiában.

Fémből készült fotográfiáim örökké tartósága kétségen felül áll. Míg a legjobb fénykép is 5-6 év után elveszti az árnyalatok finomságait, így a benne lévő hasonlatot, a foto-plakett anyagának sajátosságainál fogva szebb és szebb lesz. Finomabbá, patinássá válik. Plakettjeim ára alig több egy jobb fotográfia áránál. A rendes plakettmérettől kezdve még filléresnél kisebb méretben is készülhet. Szabadalmam egész új lehetőségeknek veti meg az alapjait a fotográfia terén és egész új iparágat teremt. ”

A lap szerkesztőségét annyira érdekelte az új találmány, hogy még 1912. október 16-i számban is foglalkozott vele. Rónai Dénes hosszú életet élt, 1964-ben hunyt el a fővárosban.

Egerben született 1881-ben Rónai Dénes testvére, Rónai Hajnal fényképész. Városunkban 1911-ben kapott iparengedélyt. 1912-ben a grazi nemzetközi fényképészeti kiállításon három képpel szerepelt. A rendezvényen egyébként negyven magyar fényképész honfitársa vett részt és közülük tízet tüntettek ki, többek között őt is. Egy fényképéért bronzérmet kapott. Ő is nagy kort ért meg, 1939-ben hunyt el Egerben. Diapozitív felvételeket készített az 1913. július 3-i egri árvízről Damó Oszkár újságíró és Kállay Miklós író irányításával. Az elkészült képanyagot az Apolló mozi mutatta be. A Danó Oszkár által Gárdonyi Géza Ali rózsás kertje című novellájából forgatott film belső felvételei Rónai Hajnal Széchenyi út 6. sz. alatti műtermében készültek.

1867 után települt Egerbe Bécsből családjával Gráf Rudolf osztrák származású fotográfus, ahol a ma is meglévő Széchenyi utca 37. szám alatti házban nyitott műtermet. Gyermekei közül az 1900-as születésű Leopoldina nevű lánya az apja szakmáját választotta. Miután kitanulta a fotózás mesterségét, 1927-ben édesapja halála után, átvette a műterem vezetését, ahol 1971-ig dolgozott.

Gráf Leopoldina a fotográfia igazi művésze volt. Nemcsak fekete-fehér, hanem színes fényképek előállításával is foglalkozott. Jó híre miatt nemcsak az egriek, hanem sok megyebeli, sőt azon kívüli települések lakói is nála készíttettek fényképeket. 1944-ben a front közeledtével férjével elhagyta Egert, s átmenetileg Ausztriába költöztek. A meneküléskor három bőrönd fotó-negatívot vittek magukkal. 1945 tavaszán, amikor visszaköltöztek Egerbe, kifosztott családi ház s műterem fogadta őket. Házukat azonban csakhamar újra berendezhették, mivel ismét özönlöttek hozzájuk a fényképészkedni vágyók. Sőt a megmentett negatívok felhasználásával számos, a második világháborúban elhunyt katona, polgári személy fényképét készítette el megrendelés alapján.

Az 1940-es évek végén bekövetkező rendszerváltás, a szovjet típusú kommunista diktatúra kiépítése nem kedvezett az ő munkájának sem. 1952-ben internálás kilátásba helyezésével arra kényszerítették a helyi hatóságok, hogy szervezze meg a fényképészek kis74

IX. évfolyam 11. szám — 1999. november