Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szirmay László: Történelmi leszármazottak

ózirmay László 'STörténeímt íeszármaxnttak A Piramisok árnyékában A mohamedánok, csakúgy, mint a kereszténység, vallási szakadársággal terheltek. De míg a kereszténység csaknem másfél ezredévet átvészelt komolyabb vallási és politikai következmények nélkül, addig a mohamedánoknál ez már csaknem a kezdet kezdetén je­lentkezett, mivel a próféta utóda Omár Abu Bakr lett, nem pedig egyenes leszármazottja, Ali. Omár utódai az abasszidák (szunniták), 622 és 833 között óriási birodalmat alapítottak, mely az Indus folyótól a Pireneusokig terjedt, székhelyük Bagdad, vallási és politikai feje pedig a Kalifa volt. Harun al Rasid alatt a műveltség középpontja (Ezeregyéjszaka meséi), a művészet és tudomány igen magas fokán. Harun halálával (809) kezdődött Bagdad ha­nyatlása. Ali követői, a síiták azonban nem tűntek el és 880 körül egy erős síita mozgalom fejlődött Egyiptomban, az izmaeliták, székhelyük Kairó. Tőlük származik a Fatimide di­nasztia, fénykorukat a történelem 937 és 1171 közé helyezi, ekkor politikai és katonai ha­talmuk az egész Közép-Keletre kiterjedt. Míg a szunnitákat vallási türelmesség jellemzi, nem úgy a síitákat. Az izmaeliták­nak Kairóban egy hírhedt „hittérítő misszionárius szemináriumuk” volt, itt képezték ki vá­logatott tanítványaikat a hit tételeire, a hittérítés csínjára-bínjára: vita, érvelés, bizonyítás (dialektika); a legnagyobb titoktartásra, egymás felismerésére titkos jelek és jelszavak ré­vén; a hit ellenségeinek megsemmisítésére, ha már rábeszélés útján nem megy, itt a mód: megközelítés, beférkőzés, majd legyilkolás, méreggel avagy tőrrel, amihez anatómiai okta­tás is járult, az emberi test legsebezhetőbb részeinek kimerítő ismertetésével. Ide jött két év tanulmányra Hasszán as-Sabbah 1071 körül, egy rendkívüli képes­ségű fiatal perzsa, hogy később az Asszasszin Rend megalapítója legyen, e legfélelmetesebb orgyilkos szervezet, amit a történelem valaha is produkált. Talán érdekes megjegyezni, hogy az izmaeliták még mindig léteznek, mérhetetle­nül gazdagok, tevékenységük homályos, székhelyük India és legismeretebb volt főnökük: az Oxford Egyetemet végzett Aga Khan. A szeldzsuk birodalom A Szeldzsuk törökök a Szir-Darja és Amu-Darja vidékéről nyomultak dél-nyugat felé. Tughrul bég (1038-63) elfoglalja Perzsiát. Fia, Alp Arszlán (Oroszlán) 1055 körül fe­leségül veszi a bagdadi kalifa lányát és evvel az abasszida (szunnita) mohamedánok pártfo­gójává válik, majd sikeresen harcol, az egyiptomi fatimidák (síiták) ellen. Alp korán sze­rencsétlenül hal meg, utódja, a fiatal Maliksah alatt indul meg a birodalom bomlása. Utána a szeldzsuk törökök lassan lelépnek a történelem színpadáról, de egyik törzsük az Ottomán, később hatalmas birodalmat alapít, amiből a mai Törökország még megmaradt. Rövidesen, az idő 1070 körül, a szeldzsuk történelem három személy tengelye kö­rül forog. Az első: Nizam-el-Molk, szeldzsuk, a birodalom minisztere, bölcs, megveszteget­hetetlen, igazságos, keménykezü, a birodalom és a nép javának fáradhatatlan munkása, célja, mint mondotta, olyan békét teremteni, ahol vallási és faji különbségek nélkül a „far­Új Hevesi Napló 43

Next

/
Thumbnails
Contents