Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Nem a fukarok ajtaján szoktak kopogtatni

neveztessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott.”

A májusi közgyűlésen felolvasta a főjegyző Beöthy Lajos főispán leiratát, amelyben értesítette a várost, hogy Ő Csász. És apostoli Kir. Felsége legfelsőbb köszönetét nyilvánította.

Ezzel az egri Erzsébet-híd el is nyugodott a jegyzőkönyvnek lapjain. Soha senki nem nevezte így, sőt még a későbbi jegyzőkönyvek is „Generális híd”-nak emlegetik. Mint ahogyan a későbbi halaspiaci iskolából, a „Halas”-ból sem lett Ferenc József laktanya. A hidat továbbra is így hívják.

így történt, hogy volt is, nem is Erzsébet-híd kulcsos Eger városában.

Madách Imre levele Tárkányi Bélához

Madách Imre 1864. szeptember 8-án az alsósztregovai öreg udvarházban odavonszolta magát kopott íróasztalához és levelet írt Egerbe, a „Magyar Athénásba” Tárkányi Bélához, a Magyar Tudományos Akadémia tagjához egy fiatal diák érdekében. Az ember tragédiájának írója ekkor már búcsúzóban volt az élettől, s igyekezett mindent rendbe tenni maga körül. Harmincegy nap múlva meg is halt. Ez a levél is gondoskodó írás „különösen tisztelt barátjához”.

,, Áthatva azon meg nem érdemelt szives előzékenységtől, melyet Pesten jártamban tapasztaltam Részedről, kéréssel fordulok Hozzád. — Gazdatisztem fia, Philipp Károly 13 éves, oly szép talentumot tanúsított, hogy én az első gymnasiális osztályt fiam nevelője által végeztettem vele. A nyilvános vizsgákon folytonosan „ kitűnőt” kapott. A most kezdetét veendő iskolai évben fiam 7-ik osztályra Pestre megy nyilvános iskolába, s így gazdatisztem kénytelen sokat ígérő fiát valahová nyilvános iskolába adni, bár áldozattal. Kérlek nyújts segítséget Egerben, az új virágzásnak indult kis Athénben való elhelyezésére. Külföldi születése dacára egészen magyarrá lett, morális magaviseletéről -szüntelen szemem előtt lévén -, kezeskedhetem. Már szinte félek, hogy türelmedből kihozlak, de nem a fukarok ajtaján szokás kopogtatni, csak a nagylelkűekén -, s tulajdonítsd magadnak, ha ezekhez soroltalak. Tarts meg kérlek továbbra is baráti emlékedben, ki meg nem szűnök lenni igaz tisztelettel őszinte barátod: Madách Imre- "

A levél persze innen előbb Egyekre ment, mert akkor ott lelkészkedett Tárkányi, aztán Tárkányi kocsira kapott, intézkedett, és szeptember 16-án már kedvező választ írhatott Madách Imrének. A válasz még életében találta Madáchot, de köszönőlevélre már nem futotta a kimért időből. Október 5-én letakarták a szomorúság leplével azt, aki felhők fölé magasodó költeményt emelt a világ irodalmának csúcsára. Csak akkor ezt még nem tudta senki, legfeljebb Arany János, akihez Madách 1861-ben vitte el művét.

Ez a levél egy szerencsétlen óriás levele egy kisebb jelentőségű, de szerencsés pap-költőhöz.

Tárkányit - édesanyja már születése előtt papi szolgálatra ajánlotta. Tárkányi mint Viparina Béla látta meg a napvilágot Miskolcon, ez volt családi neve, csak később változtatta Tárkányira. Már egri kispap korában egyik balladájával dicséretet" kap a Kisfaludy Társaság pályázatán, s országos hírre emelkedik. 1840-et írnak akkor és Petőfit négy év múlva hozzá veri be a kemény tél, Debrecenből gyalog jövet a dermesztő fagyban. Barátsá22

IX. évfolyam 11. szám - 1999. november