Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Id. Abkarovits Endre emlékezete
Szeoskó Károly Id. AbkaroviPs Endre emlékezete Tíz évvel ezelőtt, 1989. augusztus 25-én hunyt el Egerben, életének 79. évében id. Abkarovits Endre nyugalmazott tanítóképzőintézeti, gimnáziumi, majd főiskolai tanár, neves közéleti ember, pedagógiai szakíró és publicista. 1910. szeptember 12-én született Borsodszemerén tanítói családból. Miután édesapja Mezőkövesdre került, a gimnáziumot is itt végezte el. Ezt követően a családi hagyományokat folytatva a pedagógiai pályát választotta. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti karára iratkozott be, ahol magyar-német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1933-ban a bölcsészkarral párhuzamosan mint vendéghallgató elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakát, s képesítést nyert a német nyelv és levelezés felsőkereskedelmi iskolákban való tanítására is. 1935- ben Szegeden képesítést nyert szaktárgyainak a tanítóképzőben való oktatására. Később, 1952-ben orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet is szerzett. Két évi állástalanság után, 1935-ben az Egri Érseki Katolikus Fiútanítóképzőhöz került, ahol előbb mint óraadó, helyettes tanár, 1940. január 1-től mint rendes tanár oktatta szaktárgyait, illetve tanítási gyakorlatot is vezetett. Közben egy évig mint igazgatóhelyettes is működött. Tanítóképzőintézeti oktató-nevelő munkájával párhuzamosan 1937-től felügyelő tanár is volt az Érseki Szent József Internátusbán. Már fiatal tanárként mély és széleskörű szakmai és módszertani ismeretekre tett szert. Nem véletlen, hogy gyakori előadója volt a neveléstani, a módszertani és a szülői értekezleteknek. Mint a könyvek nagy barátját igazgatója megbízta az Ifjúsági Könyvtár őri feladatainak ellátásával, sőt Mindszenty Gedeon Önképző Kör tanárelnöki teendőivel is. Önképzőköri tanárelnökként főként arra törekedett, hogy szélesítse tanítványainak irodalmi műveltségét, fejlessze kifejező- és előadókészségüket, megismertesse őket irodalmunk és történelmünk nagyjaival. A fenti témákon kívül még nagy szerepet kapott az általa összeállított önképzőköri tematikában, a népi írók és szociográfusok munkáinak ismeretében, a magyar falu problémái, a tanítójelöltek felkészítése, a falusi oktatás és népművelési feladatok megoldására. Már fiatalon bekapcsolódott a közéletbe, s különféle egyesületek munkájába. Tagja lett a Tanítöképzöintézeti Tanárok Országos Egyesületének, a Credo-együttesnek, a Katolikus Legényegyletnek, az Urak Mária Kongregációjának. Jegyzőjévé választotta az Egri egyházmegyei Tanárok és Tanítók fegyelmi tanácsa. 1941-ben és 1943-ban előadója volt a visszacsatolt dél-erdélyi magyar tanítói nyári átképző tanfolyamnak. Egyre gazdagodó pedagógiai tapasztalatait a publicisztikában, az újságírásban és a pedagógiai szakirodalomban is kamatoztatta. Az újságírás terén olyan tekintélyre tett szert, hogy 1944-ben, amikor az Eger című lap főszerkesztőjét, dr. Kapor Elemért behívták 58 IX. évfolyam 6. Szám -1999. október
