Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Petőfi Emlékhelyek nemzetközi találkozója Segesváron
Losonci Miklós Tßetafi ^EmlßkLjßigßk 15* ^ißmzßtközt találkozóba ^ßgßs&aron Eddig úgy tudtam, hogy egyetlen magyar alapítású szerzetesrend Boldog Özséb pálosai, akik itthon és Lengyelországban ma is számottevő munkát fejtenek ki. Eddig úgy tudtam, hogy a Dávid Ferenc létrehozta unitáriusok az egyetlen magyar vallás - nemcsak Erdélyben és nálunk, hanem az egész világon működnek. Újabb religio a Petőfi vallás. Ő a szabadság, a világszabadság prófétája, mikor 1989-ben tankok tiporták el a kínai egyetemistákat Pekingben, Petőfi sorait harsogták: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Most mártírságának 150. évfordulójára emlékeztek a világ magyarjai Fehéregyházán és Segesvárott, akik Svédországból, Egerből, a Vajdaságból, Budapestről, Erdélyből, Kiskőrösről érkeztek vagy tízezren, s elhelyezték koszorúikat a közös sírnál, „ Kik érted haltak, szent világszabadság! ” Amikor a kiskunfélegyházai szimfonikus zenekar rázendített a méltóságteljesen csöndes muzsikára, amikor több mint százötven koszorút helyeztek el az emlékműnél, akkor arra gondolhattunk, hogy immár ez nem a Golgota, hanem a föltámadás visszavonhatatlan órája, ez a harmadik évezred első pillanata. Július 30-án a segesvári Eminescu teremben nyílt meg a tudományos emlékülés. Szépséghibával kezdődött: egyetlen magyar zászló nem lobogott a városban, egyetlen plakát se hirdette a rendezvényt, a segesvári polgármester is tüntetőén távolmaradt, számára elegendőnek bizonyult, hogy Strassbourgban - O, feledékeny Nyugat!- kitüntet-ték, mint az emberi jogok európai harcosát. Dr. Oláh Pál, a Petőfi Társaság Elnöke nyitotta meg a tudományos ülésszakot. Kerényi Ferenc irodalomtörténész „Mítosz és valóság” cimen összegezte legújabb Petőfi- kutatásait. Úgy vélte, Petőfi világirodalmi jelentősége csökkenni fog a jövőben. Nem osztjuk ezt a véleményét, hiszen költői nagysága és az emberek szabadságvágyának izzása kétszeresen növelni fogja értékeinek ható erejét. Dávid Gyula „Petőfi Erdélyben” c. tanulmánya gazdag adattárral örvendeztette a hallgatóságot és tiszteletet sugárzott Mircea Popa professzor előadása Petőfi és a román irodalom kapcsolatáról. Kozma Dezső és Fiilöp Lajos szintén a költő erdélyi tartózkodását elemezte, Hermann Róbert „A segesvári csata hiteles történetét” vizsgálta meggyőző ismeretanyaggal. Gábos Dezső Petőfi erdélyi, Fekete János kiskunfélegyházai kultuszát elemezte a helytörténet és a hagyomány egyeztetésével. Szerelmemet.” Új Hevesi Napló 55
