Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kaló Béla: Jegyzet egy Kálnoky-vershez Az írás trópusi kalandora

%/d ^éla

Kálnoky László: Egy városhoz

Nem maradhattam ott örök rabodnak, de, hogy eszembe jutsz, mégse hidd. kockaköveid bennem súlyosodnak, bennem görbülnek nagy boltíveid.

Pupillám belsejére odafestve szivárványló kép több ezernyi van: barokk szentek bohókás, kurta teste a falfülkék kis őrbódéiban,

a minaret nyurgán és magauntan, földes szobák, vörös dunyhacicák, a hétöles csontváz a múzeumban s a rég kihűlt török cseréppipák.

A vicinális-vágány és a várrom, mint víz alól, mindegyre fölmerül, oly egyszeri s tünékeny, mint az álom, de éles elviselhetetlenül,

s a térzene, a harsogón banális, bakák s cselédek, hölgyek és urak, és a merev, mézsárga napsugár is, mint egy légben maradt táncmozdulat.

Kálnoky László, az egykori egri polgármester fia, kétségkívül máig a legjelentősebb egri származású költő, s talán nem követünk el szentségtörést, ha azt mondjuk, hogy az Egerben (is) élt literátusok közül az oeuvre-je (verseit és műfordításait is beleértve) éri el a legmagasabb szintet (itt elnézést kérve a még létező Bródy és Gárdonyirajongóktól.)

Az Egy városhoz cimű verse hitvallás Egerhez. Húszas-harmincas évek kisvárosa ez, ahol a szellemi söntés előtt a homálypecsétes asztal mellett ül Kálnoky László ifjúúr, egy rostonsült és egy krigli sör társaságában, s figyel kifelé az ablakon, vagy bandukol a girbegurba, macskaköves, vár alatti utcákon. A fiatalkori tengés-lengés, a vidéki aranyifjú konvencionális társasági élete mögül előbukkan a megfigyelő, az élet neszeire fogékony lírikus, a csengés-bongások közül egy-egy impresszió, ösztönös fényképfelvétel villan elő.

S itt igazolódik az egyik interjúban elhangzó önvallomás a dolgok rögzítéséről: „Figyelek tehát, s rögzítem, amit még rögzíthetek. Szerencsére jó az emlékezetem. Talán, mert úgy élek vele, mint izmaival az egykori maglódi matuzsálem, aki 84 éves korában is naponta nyújtón, gyűrűn gyakorolt. "

50

IX. évfolyam 6. Szám -1999. október