Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cserniczky Dénes: A magyar nóta védelmében
De jött a nagy veszély: a 150 éves török uralom nem múlt el nyomtalanul, de ennél százszorosán nagyobb baj volt a nyugatról beáramló, különösen német szellemi áramlat, mely lassan-lassan rátelepedett az országra. A népzene így már valóban csak a nép zenéje lett. A főuraknál már új módi járta. A pohár lassan telítődött. Akkor csordult ki, amikor Johann HERDER (1744-1803) német író megjósolta: a magyar nyelv ki fog pusztulni. Ez pedig egyet jelentett a magyar néppel. Ez megrázta a magyar szellemi életet. Jöttek a nyelvújítók, felpezsdült az irodalom és jött a VERBUNKOS: Korszakfordító áramlat lett és Bihari, Lavotta és Csermák virtuóz előadómüvészete viszi diadalra az 1840 óta és az 1820-as években. Liszt is meghallgatta Bécsben Biharit és elragadtatással nyilatkozott róla. Ebből fejlődött ki 1830 körül a CSÁRDÁS és 1840 óta MAGYAR NÓTA, és diadalmenetben kiszorítja a német és más külföldi áramlatokat. Ez bizony forradalmi tett volt. Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, volt a nóta első nagy szerzőegyénisége. A folyamat is lenyűgöző. Szentirmay Elemér (polgári nevén Zsidi-Német János): 300 nótát írt, többek között a „Csak egy kislány van a világon"-t, amit Sarasaié feldolgozott, a világhírű Zigeunerweisen c. művében, amit a finnek finn népdalnak hisznek, de hallottam zenekaroktól Amerikában is. Gárdonyi Géza ódákat zengett DANKÓ PISTÁRÓL. Móricz Zsigmond dicsérte BODROGI ZSIGMONDOT. A későbbiek: Balázs Árpád, Murgács Kálmán, Fráter Lóránd, Sándor Jenő, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A neveket vizsgálva valami egészen fantasztikus dologra döbbenünk rá. Arra, hogy ezeknek a szerzőknek, de az itt fel nem említetteknek is, mindegyiküknek volt „tisztességes” polgári foglalkozása. Fráter Lóránd például katonatiszt volt. Ezek szerint a nótaszerzés amatőr művészi vállalkozás volt. Mint minden, ami üzletté válik, ellaposodik. A nóták is ellaposodtak, szériában gyártották őket. Bartók és Kodály működése megmentette éppen a magyar nóta elterjedése következtében háttérbe szorult népdalt. Ma már újra fényesen ragyog a nótánál sokkal rangosabb és értékesebb népdal. A nóta pedig kopik. Fel-felhangzik „diszkós” változatban lakodalmakban, vagy nagynéha hallani lehet rádióban. De világhíre megmaradt a magyar cigány varázslatos, utánozhatatlan előadói stílusában. Sírva vigadás? A könny néha ott csillog az utolérhetetlen költői magasságokban szárnyaló népdal ismeretlen zseni alkotójának szeme sarkában is, éppúgy, mint Szentirmainál vagy Fráter Lórándnál. MEGHAJTOM FEJEMET! Új Hevesi Napló 49
