Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Kineved? Dobo István. Kineved? Sulyok Sára Erdődi Gábor műfordításai
Sftpor Elemér . J&üie&et/P. Áiápo/c. /a/rt Az a két kocsi, amelyik 1550 tavaszán begördült az egri vár udvarába, széles karimás kalapú eperjesi üvegest hozott, a hozzávaló üvegekkel. Kalitkát jött beüvegezni, Dobó István uram nászra remekelt kis palotájának ablakait, a Szép-bástyától rövid hajításnyira. Ötvenedik esztendejét taposta Dobó István, mikor házasságra gondolhatott... Azaz dehogyis taposta. Hadban járt mindig, hol a Dunántúlon, hol a Tiszán innen, ahol törököt kellet verni. De most már nem várhatott tovább, ha utódot akart nevelni, mert a török országfoglalása egyre nagyobb árnyékot vetett és senki sem lehetett biztos az élete felől, aki többre becsülte a hazája életét a magáénál. Márpedig Dobó ebből a fából volt faragva. Az idők egyre nehezebbek lettek és Dobónak is mind sűrűbb lett a dolga. Nemcsak egy, hanem három várról is kellett gondoskodnia. 1549. március 11-én keze alá bocsátották a szarvaskői várat, a hozzá tartozó falukkal, Kerecsend, Deménd, Bátor, Bocs, Szarvaskő településekkel. A harmadik várat pedig meg kellett építeni. Ez a harmadik a szolnoki vár volt. Dobó, aki mindössze 1548-tól volt az egri várnak „főudvarbírája”, sűrűn küldött kémeket a délvidéki török táborokba, azok hozták a hírt, hogy a török várat akar építeni Szolnokon. E célból - jelentették a kémek - „már sok fa öszve van hordva Szegeden, hogy így hat nap alatt ötezer lovasnak elegendő várat készítsenek, ami ezen és a tiszántúli vidék végromlására vezetne.”- Meg kell előzni a törököt. Legyen Szolnok magyar erősség és elővára Egernek - ez volt Dobó gondolata. Ezért 1550. március 11-én tizenhárom megye nemességét tanácskozásra hívta egybe Egerbe. Itt elhatározták a szolnoki vár megépítését, amelyet a pozsonyi hadi tanácskozás is jóváhagyott, és a terv végrehajtásával gróf Salm Miklós hadi főparancsnokot bízta meg. Salm már 1548 óta Egerben tartózkodott, innen járt Pozsonyba, Bécsbe, s rendeletére Dobó és Zay Ferenc várnagy az egri várőrség nagy részével Szolnok alá vonult, hogy a vár építését irányítsa és a munkásokat az esetleges török támadás ellen megvédelmezze. Szeptember 10-én kezdték meg az építkezést. Nagyszámú igás és kézi munkás dolgozott hamar munkával, Egerből vittek német és olasz kőfaragókat, kőműveseket, ácsokat. Meg is építették a várat nyolc öl magas, fonott falakkal, négyezer férőhellyel. Igaz, nem hat nap alatt, hanem tizennégy hónap alatt. Ugyanakkor az egri vár erődítési munkálatait is folytatni kellett, ekkor épült meg a város felé tekintő Dobó-bástya, fejeződtek be az erődítések a keleti domb felé. És épült egy kisebb ház is, a Mekcheyé, rendbe kellett hozni a püspöki palotát is. Mindezekhez a munkákhoz kilenc és fél mázsa ónt használtak fel ablakkarikák készítésére, amelyekbe az eperjesi üveges 890 ablakszemet vágott bele. Persze itt színes kis szemekre gondoljunk, amelyekből kikerekedett valamely alak, vagy ábra. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, hogy leánykérőbe is Dobó öccse, Domokos ment Sulyok Balázshoz. Sulyok Balázs, Bács megyei főúr, már 1542-től királyi főkamarás volt és apja három, érdekes sorsú lánynak. Anna a híres szépség, Balassa Jánosnak a felesége lett, a Új Hevesi Napló 7
