Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet VI.
Izgalmas fővárosunk fényépítészete - a parlament, a vár és különösen a Lánchíd esti díszkivilágítása páratlan mint egy varázslatos gyöngyfüzér íveli át a Dunát. A fényépítészet további föladatokat ró városaink önkormányzataira, hogy ünnepet keltsenek kiváltságos napokon polgáraik szívében az ember teremtette mesterséges fénnyel. Építészeink gondolkodnak, alkotva így építenek. Török Ferenc a „Magyar Szentek Templonf’-át Budapesten, a Petőfi-híd budai oldalára álmodta meg, eredetileg a meg nem valósult világkiállítás vatikáni pavilonjának. Istenháza lett belőle - kiváló a maga nemében. Kupolás borítású teteje maga a nyugalom, Mozart-harmóniát áraszt az architektúra. Megnyugszik a lélek, elmélkedésre készteti a belső tér intellektuális csöndje, szinte szerkeszti fölismerésekhez vezető boldogságunk. A taber- nákulum oldalsó elhelyezése központ, anélkül, hogy mértani centrum lenne, a kórus asszimetrikusan az egyik oldalsó emelet, a másikon az oltár mellett kicsinyített galéria található. Végtelenül emberi, nemcsak praktikus, ahogy a szakrális térségben diszkréten még a mellékhelyiséget is megszerkeszti, ami a helsinki katedrális humánus újdonsága. Gömbszerű nyugalom árad - az öblösített tér megannyi epizódja áttekinthető labirintus -, képzeletünk játszik, játszhat elmélyülésünk közben. Nem olt belénk félelmet az építészet ezúttal, békéltet, Reményt kelt a szépség. A mai magyar építészet számtalan nagysága mellett - elég, ha a pesti szállodák Mesterét, Finta Józsefei, és a Vértranszfúziós Intézet tervezőjét, Kévés Györgyöt említem -, három kiválósága van. A triumvirátus első tagja Kerényi József, aki az új Kecskemét megálmodója. Meghagyta az allét, mely a vasúti pályaudvartól a városközpontba vezet, megtalálta az Amerigo Tot szobor helyét, nemkülönben Melocco Miklós Kodály emlékművét a plasztikákat fokozással csöndesítő fák, bokrok környezetében. Az már Kerényi továbbte- remtése, ahogy az Aranyhomok külső szintjein lilásrózsaszín, zöld, fehér virágszalagok jelennek meg. Kerényi mindenkit egy kicsit új építésszé formál, ez az ő utókora a hírős városban, miközben Szekszárdon, az egykori zsinagóga előtt egyetlen diadalívvel értelmezi és egységesíti az addig kissé rakoncátlan teret, mely az ő rendező vezénylése után maga a megnyugvás. Kerényi József tartalékokat hagy a holnapra, ez az ő demokratizmusa, így a kecskeméti Nagytemplom falára most, 1999-ben helyezték el Rieger Tibor márványdom- bormüvét második világháborús rettenetéivel, az enyészetbe vonul a rajzilag is nem jellemzett, névtelen sereg, de jobbról és balfelől a három-három szépséges nőalak maga az ifjúság, a remény. Perugia azért nevezetes hely, mert a reneszánsz ott a létrehozott építmények összefüggő öbleivel olyan kellemes labirintusokat teremtett, melyek az utca és az udvar, a város és az otthon, a külső és a belső tér összefüggéseit találták meg baráti-szövetséges alakzatokkal. Ezt folytatta Kerényi Kecskeméten, a Piaristák tere közelében, ahol kis ösvényeket vágott a házak közé, izgalmassá fokozta azt, ami addig másodlagos volt, pedig ez csak igazítás, a lehetőségek arányos kormányzása. Cegléden, a fehér oszlopok granadai hangulatával, Alhambra légkört teremt temetőkápolnájában, mely szinte teljesen nyitott tér, s azt Török Ferenc, Balázs Mihály: Magyar szentek temploma Bp., 1996 76 IX. évfolyam 9. szám 1999 szeptember
