Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet VI.
sugallja, Kerényi építészete itt, amit Babits remélt költői vándorlásában: „Nem is olyan nagy dolog a halál”. A vonalvezetés világosságának tiszta és sallangtalan logikája is örvendeztet Kerényi művészetében, annak a hatásfoknak győzelmes keresése, hogy mi az a legkevesebb, amivel az esztétikum optimumát sikerülhet elérni. Képzeletében mindig tisztító energia működik, ő az új magyar építőművészet katalizátora, aki a bátorság diplomáciai érzékével, mégis szigorúan rendet teremt a stílusok kavalkádjában, így valósítja meg jó arányokkal a tér széthúzása helyett és annak utána egy-egy város, jelesen Kecskemét összharmóniáját. Az építészet tőmondataival. Makovecz Imre e triumvirátus második tagja, az új magyar építészet világarchitektúrára is ható Mestere olyan központi mérték, akihez az igazodás még a szükséges elhatárolódások ellenére is általánosan megvalósul. Ő az építészet költője, nagy álmokat, épület- hőskölteményeket teremt, melyre a paksi, siófoki és százhalombattai temploma, a sevillai világkiállítás magyar pavilonja, az egri uszoda terve is bizonyító példa. Minden müve új fölívelés a sárospataki kultúra-házától a pesti bérházak között szorongó ház-alkotásáig. A mértan és a fantázia egyetemes leleménye jellemzi a száhalombattai Szent István templomot. Vonzó, ahogy a pogány magyarság szimbólumait is mértékkel társítja István király győztes vallásához. Szörényi Levente rock-operája méltóan folytatódik az építőművészetben, e százhalombattai nagy összegezésben, ahol a fűvel borított halmok a térség és a földrajzi fogalom száz halom karakterét szintetizálják. Itt maga a név is az építmény egyik inspirációja, mely Hundertwasser föld-imádatát is számbaveszi, s az organikus egységek boldogító asszimetriája kiegyenlítődik a klasszikus örökség indítékaival, így válik egy filozófia testesülésévé az építmény a színegyüttes barna, zöld, fehér trikolórjával itt és most Makovecz Imre közreműködésével Százhalom-battán. Különös, ahogy az istenháza hátteréből, a bejárat nagy üvegfala kitekintést biztosít. Ez az építészeti eszme Otaniemiben, egy finn protestáns templomban nagyszerű, mert ott Szent István temploma fenyőkre néz a hívő, itt szinte semmire nem tekintSzázhalombatta, 1996. hét, ami boldogítaná, mert maga a kültér nem igényes. Mindezek elméleti gondok, az már fájó, hogy nehézséget okoz a meredekség a fűnyírásnak, nincs Százhalombattán megfelelő raktár, terem a hittanoktatáson kívül az ifjúsági kluboknak, mely elsődleges fontosságú a korszerű pasztorizációbáft, drága a padlófűtés, és rossz közérzetet okoz az erőteljes beázás. Mindez a kiváló Makovecz-életmű finomítását sürgeti, azt, hogy a költőiség csak hiánytalan műszaki háttérrel működhet. Ez utóbbin változtatni kell - Makovecz Imrének kifogástalan műszaki gárdát kell szerveznie -, ahogy az Csele Györgynek sikerült, hiszen tervező álmait Dulánszky Jenő a kivitelezésben a tökély közelítésének szintjén véglegesíti Ópusztaszer jurtáiban. Makovecz Imre: Új Hevesi Napló 77
