Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Tudós nevelők
fejedelmi trónra és az özvegy fejedelemasszony kezére. Ezt az Árpád-házi eredetet támasztja alá Tar Zerind dukátusa és Koppány somogyi hercegsége. Származásukra még visszatérünk, de ez nem zárja ki, hogy Bátor Boleszló akár Tar Zerind ismeretlen nevű leányát vette nőül 985-ben. Vizsgáljuk meg Tar Zerind Bihar-aldunai dukátusát. A földrajzi nevek szerint Györffy György a ma is meglévő Bihar megyei Zerind falut teszi meg a dukátus székhelyének, mint említettük.7 Ez a Bihar-aldunai dukátus legkeletibb pontja. Viszont területe kiterjedt a Szerémségre is, így nevezték azt a tájegységet, amely a Duna-Száva köze keleti részére esett. Bizonyára hozzátartozott Tar Zerind dukátusához, miután Tar Zerind (Szörénd) nevéről kaphatta a terület a nevét. Szerémség névetimológiája kérdésében elterjedt az az álláspont, amely szerint a terület neve szláv eredetű. Kiss Lajos szerint a középkori magyarban a Szent Demeter vértanú ottani templomáról Szávaszentdemetemek, a mai szerbhorvátban Srmska Mitrovica- nak hívott helységgel szemben a Száva szigetén az ókorban a latinul Sirmiumnak nevezett város állt. A sziget 1071-ben került magyar kézre, és Szerémvár néven Szerém vármegye székhelye lett. A bizonyára vénét eredetű latin városnévben az i.e. ser-mo = folyó rejlik. A latin Sirmium Sermiumból a déli szlávban srémt (vö. szerbhorvát Srém Srijem) “Szerémség" fejlődött. Végső soron ebből való a nyelvészek szerint a magyar Szerémlyár), s a -ség képzővel megtoldott magyar Szerémség tájnév.8 Ennek a nyelvészeti megközelítésnek a vonalán haladva Zerind nevét a Szerém Sirmium helynév d képzős származékából eredeztetik, s ez olvasható a régebbi nyelvészeti munkák jó részében.9 A fenti nyelvészeti megközelítésben az az abszurd, hogy az 1071-ben magyar kézen lévő Szerémvár szláv eredetű nevének magyarázatából kiindulva eredezteti Tar Zerind nevét, aki annak előtte, 100 évvel korábban élt. Ezek szerint a meghódolt szláv alattvalók adta település nevét vette volna fel az az Árpád-házi származású dux, aki a területet ellenőrzése alatt tartotta? Mi késztethette Géza fejedelmet arra, hogy Tar Zerindet, majd annak fiát, Koppányi dukátus élére állítsa? Eddig ismereteink szerint végül is, miközben Géza erőfeszítéseket tett, hogy mind nagyobb területre terjessze ki az Árpádok fennhatóságát, belső riválisa támadt saját nemzetségén belül. Meg kellett osztoznia a hatalmon Tar Zerind fiával, Koppánnyal, aki a somogyi országrész kormányzását nyerte el, és megmaradt pogány hiten. [KRISTÓ Gyula - MAKK Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Bp. 1988. 30.] Véleményem szerint Zerind is Koppány dukátussá emelésének más okai is lehettek. Géza apja, Taksony nagyfejedelem minden érdeme ellenére katasztrofális külpolitikai helyzetet hagyott maga után. Taksony uralkodása végén 970-ben indított Bizánc elleni kalandozó hadjárat az arkadiopoliszi vereséghez vezetett. Ennek következtében felbomlott a Bizánc elleni orosz-besenyő-magyar-bolgár szövetség.. Joannesz Izmiszkeisz császár (967-976) megalázó békére és szövetségre kényszerítette mind a kijevi fejedelmet, Szvjatoszlávot (945-972), mind a besenyőket. Az általuk megszállt bolgár területek kiürítése után azonnal megtörtént a kelet-rómaiak bevonulása, amely egyúttal az önálló bolgár állam megszűnését is jelentette egy időre (976-ig). Ezzel Géza nem csupán utolsó szövetségesét vesztette el, hanem egy váratlanul megerősödött, és - a Taksony-kori rendszeres Bizánc elleni támadások (958,961-962,963,970) következtében okkal ellenséges — támadásra kész szomszédot 52 IX. évfolyam 9. szám 1999 szeptember
