Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Tudós nevelők
kapott, amelyet országától csak az Al-Duna-Száva vonala választotta el. A helyzetet még súlyosabbá tette, elismerte a “barbár” német-római császárság vele egyenrangú létezését, mindezt I. (Nagy) Ottó császár (936-973) fia, II. Ottó (967-983) és Theophanu bizánci hercegnő dinasztikus házassága szentesített. [HATHÁZI Gábor: Az “államálmodó”. Géza fejedelem emlékezete (997-1997). Székesfehérvár, 1997.19. Kiállítás katalógus.] Ismert tény, hogy Árpád leszármazottai közt a korai időszakban törökös névadási gyakorlat érvényesült, sőt a családban előforduló keresztnevek vizsgálata alapján kiderül, hogy a fejedelmi törzs tagjai nemcsak török (türk) nevet adtak utódaiknak, hanem e névadási szokásból kisejdíthető, feltehetően beszéltek is valamiféle türk nyelvet. A legfrissebb nyelvészeti és névtani kutatások szerint a Zerind régi magyar személynév, s a Szörény név eredeti alakjának a d kicsinyítőképzős származéka.10 Az előbbi forrás szerint Szörény nevünk a régi magyar Szeveren személynévből származik. Valószínűleg török eredetű és jelentése: szerető, szeretett, illetve (más török nyelvekből való származás esetén) Kis mormota. Ebből származó rokonnevek közt találjuk Szörénd, Zerénd, Zerind férfi és Szőr énke női neveket.11 Érdekesség, hogy Szerencs település neve a török eredetű serinc = türelem, szívósság, állhatatosság szóból is eredeztethető.12 A serinc török szó igen emlékeztet a Zerind nevére. Talán Szerencs IX-X. századi területén született Zerind nevéről kapta a nevét? A feltételezés nem teljesen légből kapott, s minden alapot nélkülöző megállapítás. A legújabb régészeti és történeti kutatás tisztázta, hogy a Felső-Tisza vidékén és Zemplén környékén lehetett a honfoglalás utáni első magyar fejedelmi szállásközpont területe, ahonnan majd csak 950 körül, feltehetően az augsburgi csatavesztést követően helyezi át Taksony a fejedelmi szállást a Duna menti Esztergomba, megteremtve ezzel a magyar II de’ France egyik legősibb települését, egyben az új fejedelmi székhelyet, amely az 1250-es évekig a magyar királyok szálláshelye maradt, s e hely az 1001. év után az első érseki központnak adott otthont. A fenti kitérő után leszögezhető, hogy a Szerémség, Szörény (vár) földrajzi nevek gyökere a Tar Zerind nevére vezethető vissza. Tar Zerind nevéből eredeztethető Szörény falu neve, mely napjainkban Baranya megyében található. Ugyancsak az előbbi Zerind névváltozata, azaz Szörény lett az 1880-ig különálló Szörény vármegye, majd azután is Krassó-Szörény vármegye egyik névadója maradt a régi Magyarország egyik vármegyéi közt. Már László Gyula megfogalmazta, “hogy Somogy tele van késő avar-onogur leletekkel, amelyek megérik a magyar honfoglalást". Magyar Kálmán régész viszont a területen, az avar lelőhelyek száma, a klasszikus honfoglaló lelőhelyek négy-ötszörösére tehető. Eszerint az avarkori továbbélő népesség miatt került a terület Árpád népe által kisebb mértékben megszállásra. Vagyis igazolódni látszik, hogy az itt talált avarkori népességet csupán “megszervezhette” a csekélyebb létszámú Árpád magyarsága. [MAGYAR Kálmán: A Új Hevesi Napló 53
