Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - SZÍNHÁZ, ZENE - Jámbor Ildikó: Ibsen Vadkacsája az egri stúdiószínpadon
A törékeny szeretet áldozatai A szeretet törékeny áldozata - mondhatnánk inkább Ibsen Vadkacsa című darabjának gyermek főhőséről, Hedvigről (Kascsák Dóra játssza az egri előadásban). Ő az, aki fizikailag is elpusztul, meghal a történet végén kegyetlen tanulságot szolgáltatva. A szeretet törékenységének áldozataivá válunk mi is. Mi a helyes út? Hol lakik az Isten? Ezt kereste a múlt századi legendás norvég szerző, Henrik Ibsen, s ezt keressük mi is. A lélektani mélységeket feltáró példázat ezért aktuális, mert időtlen. Akadnak helyek, helyzetek és korszakok, amikor különösen fogékony rá a közönség. Ezt érezte meg az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgiája {Pályi András vezetésével), s tűzte műsorra Beke Sándor rendezésében. Olyan sérülékenyek, sebezhetőek vagyunk, s minél inkább szűkül az életterünk, annál jobban. Egy kicsit hasonlít a sorsunk Ibsen darabjának hőseire. Az életérzés, a szeretet vágya, hiánya törékenysége az, ami aktuálissá teszi a színművet ma az ezredvégi színpadon. Az öreg Ekdal (Réti Árpád érzékeny alakításában) egy szimbolikus figura. Élete megaláztatásokkal teli, mégis megpróbálja megőrizni emberségét, ha csak úgy, hogy álvilágot teremt maga köré. Az egykori vadász most a lakóház melletti padláson kiszáradt fenyőkből épít magának erdőt, s galambokból, tyúkokból egy sebzett szárnyú vadkacsából telepít bele állatvilágot. Ide jár vadászni. A fia, a fiatalabb Hjalmar Ekdal (szerepében az egri színpadra újólag visszatérő Bregyán Péter) sem él a valóságban. Míg apja a megaláztatások elől keres menedéket az ábrándvilágban, addig ő sajátmaga elől rejtőzik. Nem képes szembesülni emberi gyengeségeivel, nyilvánvaló kényelmességét és lustaságát, egy majdan megvalósítandó újítással magyarázza. Az anyagi nehézségeket nem megoldani akarja, hanem tudomást sem szerezni róluk. A legerősebb, s egyben legkiszolgáltatottabb ebben a családi négyszögben a két nő. A feleség Gina (Saárossy Kinga sok élettapasztalattal alátámasztott, finoman kidolgozott színészi alakításában) férje iránt őszinte odaadást tanúsít: dolgozik helyette, ügyeskedik, hogy fenntartsa a családot, spórol, számol, kalkulál, s bizony elfogadja az idegen adományt is. Hedvig, a lánya őszintén rajong apjáért, még a mozdulatát is lesi. Szeretete feltétel nélküli, gyermekien odaadó. Ettől lesz tragikus elesettsége és kiürültsége, amikor kiderül, ő valójában nem Hjalmar vér szerinti lánya. S ezért választja önként a hínárban megkapaszkodó vadkacsa sorsát, ezért áldozza fel életét. Nem a vadkacsát lövi le, hogy bizonyítékot szolgáltasson eddig vélt és ezáltal valódi apja iránt érzett szeretetéről, hanem saját mellének szegzi a ravaszt, miként mondták neki: a vadászok elmésségével, hogy biztosan találjon. Gregers, az öreg Ekdal egykori üzlettársának, Werlének a fia (Horváth Ferenc, másik szereposztásban Tóth Levente játssza) kulcsfigura a darabban: afféle morális lény, aki az igazságot akarja nyakon csípni. Ő az, aki ráébreszti Hjalmart, hogy egy álvilágban él, hogy valójában az öreg és gazdag Werle pénzéből él az egész Ekdal család. Ő az, aki utalásokat tesz Gina, a feleség egykori kapcsolatára az öreg Werlével (Kelemen Csaba formálja meg). Ő az, aki nyilvánvalóvá teszi, Hedvig vér szerinti apja Werle (Hiszen Ibsen vaí>1<acsáía az egri stVibiószínpAbon Új Hevesi Napló 75
