Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Emlékezés az első önálló magyar nyelvű tanítóképzőre
választ, hogy milyen szerepe van az anyagi jólétnek és a művelődésnek a gyermekek fejlődésében. Az összegyűjtött anyagot társadalmi rétegződés szerint dolgozták fel. Az adatok értékelése megdöbbentő különbségeket tárt fel a szegény és a polgári, kispolgári szülők gyermekei testi és értelmi fejlettségének vonatkozásában. Például a testi fejlődésben 10 éves korban közel 4 kg-os átlag súlykülönbség volt a kedvezőbb körülmények között élők javára, és tanulmányi eredményeik is jobbak voltak. A teljes vizsgálati anyagot dr. Somos Lajos, A művelődés és az anyagi jólét szerepe a gyermek fejlődésében címmel tanulmányban is feldolgozta, amelyet a Magyar Pedagógia 1939-ben közölt. Az egri gyermekek szociális és kulturális körülményeinek vizsgálatát alkotókedvük elemzésével egészítették ki. A növendékek bevonásával gazdag gyűjteményt állítottak össze a gyermekek által készített és szerkesztett játékokból, használati tárgyakból. A gyermektanulmányi vizsgálati anyagot és a gyermekek alkotásait 1936-ban kiállításon is bemutatták, amely nagy sikert aratott. A kiállítás anyagát az ekkor létesített gyermektanulmányi múzeumban helyezték el. Ez a múzeum ösztönzést adott arra, hogy a növendékek majd maguk is végezzenek ilyen vizsgálatokat. Említést érdemel az is, hogy a városban és a megyében a képző volt Bartók és Kodály zenéjének első népszerűsítője. Kodály Zoltán maga is részt vett azon a nagyszabású hangversenyen, amelyet 1939 nyarán - a város iskoláit összefogva - rendeztek. Bitter Dezső, a képző ének-zenetanára az Egri Gárdonyi Géza Társaságban 1939 őszén előadást tartott az új magyar ének- és zenekultúráról, amelynek végén az intézet kórusa Kodály- műveket adott elő. A képző hagyományos szellemétől elütő jelenség volt, hogy Ady Endre költészete már 1931-ben képesítő irodalmi tétel lett. A képző igazgatójának és tanárainak kezdeményezésére 1939-ben a város alkotó szellemű nevelőiből - a pedagógia legújabb eredményeinek népszerűsítésére - létrehozták az Egri Nevelők Körét. A kör 1944 februárjáig működött és rendezvényein országos hírű pedagógiai szakemberek is részt vettek. Az 1938-39-es tanévben elindították az intézetben a Szülők Iskoláját. Ebben a keretben a szülőknek havonként tartottak előadásokat a gyermeknevelés aktuális kérdéseiről. Az 1944-45-ös tanév a front átvonulása miatt 1944. október 25-én megszakadt, s a tanítás csa december 11-én indult meg újból. A képző 1944-45-ös évkönyvében a következőket olvashatjuk: „Örömmel köszöntjük a demokrácia eszméit és a szabad, önálló Magyarország létkörülményeit”. 1944. december 23-án a tanári testület meghallgatta a nemzeti bizottság előadását a Nemzeti Függetlenségi Front célkitűzéseiről. 1945. február 5-én megkezdték az orosz nyelv oktatását. Február 6-án a tanéri testület esküt tett az új nemzeti kormányra. A tanítójelölteknek az 1944-45-ös tanévi egyik képesítő tétele a neveléstudományokból ezt a címet viselte: „Hogyan valósítom meg a demokratikus társadalmi nevelés célkitűzéseit iskolánkban?” Az intézet igazgatója az 1946 márciusi nevelési tárgyú értekezleten tételesen is megfogalmazta a demokratikus átalakulás nevelésügyi feladatait. Rámutatott, hogy „Nevelésünknek... teljes erővel támogatni kell demokráciánkat”. A diákok az 1946-47-es tanévben egy szabadművelődési csoportot alakítottak, melynek tagjai egyre-másra járták az Eger környéki falvakat. Ezeken a helyeken kultúrműsorral egybekötött előadásokat tartottak a fiatal demokrácia népszerűsítésére. Amikor 1946-ban Egerben megalakult a II. Rákóczi Ferenc népi kollégium, annak több képzős növendék is tagja lett. 48 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január
