Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Egri történelmi adalék Beke György regényéhez
Szecskó Karolj Égni töhlí-vtoMnl toldalék 8efc.e Gyöngy ne,gé.nyík&z A közelmúltban hagyta el a nyomdát Beke György: Egy elcsitíthatatlan magyar, republikánus. Nagy György életregénye című könyve. A szerző a kiváló politikus, a Nagy György ügyvédre (1879-1923) vonatkozó eddigi történelmi feldolgozásokra, a korabeli sajtóra támaszkodva írta meg Ady Endre barátjának életregényét. Beke regénye rendkívül izgalmas olvasmány, s megtudhatjuk belőle azt is, hogy a politikus 1911. február 7-én Hatvanban tartotta esküvőjét Korniczky Ottíliával, a helyi állomás restije vendéglősének leányával. A fiatal párt Orday Celestin prépost-plébános adta össze. A menyasszony, illetve az ifjú feleség bátyja, Korniczky Dezső jogász, hamarosan Nagy György hódmezővásárhelyi ügyvédi irodájának alkalmazottja lett. Nem olvashatunk azonban a könyvben egy szót sem arról, hogy Egerben az elsők között alakult meg Nagy György 1911-ben alapított Magyar Köztársasági Pártjának helyi tagozata, írásomban erről, az eddig méltatlanul elfeledett civil szervezetről emlékezem meg. A Magyar Köztársasági Párt a feudális rendszer maradványainak felszámolásáért, a köztársaságért harcolt. A párt követte a magyar történelem függetlenségi hagyományait. A programja polgári demokratikus követeléseket tartalmazott. Követelték az iskolák általánosítását, a hitbizományi rendszer megszüntetését, az általános egyenlő, titkos választójogot. Ugyanakkor követelték a Habsburg-monarchiától való elszakadást, a köztársaság kikiáltását. Polgári demokratikus államrendet akartak - mint ez kitűnik a pártsajtó orgánumából, a Magyar Köztársaságból. A párt létrejötte és tevékenysége része volt annak a küzdelemnek, amely a magyar polgári haladásért küzdők és velük szemben álló hivatalos politikai erők között lefolyt. A század eleji forradalmi erjedés az egri értelmiséget is megmozgatta. Ennek egyik figyelemre méltó megnyilvánulása volt a Magyar Köztársasági Párt egri tagozatának megalakulása. Létrejötte történelmi előzményekhez kapcsolódik. Ugyanis Egerben 1849 után igen jelentős alkotmányos- és függetlenségi mozgalmak voltak. 1851-ben az erős katonai nyomás ellenére is megünnepelték március 15-ét. Igen nagy volt a városban Kossuth híve inek befolyása. 1860-ban, amikor az osztrákok Egerben német színtársulatot kívántak létrehozni, a magyar érzésű líceumi gondnok azt meghiúsította. Országos viszonylatban is visszhangot keltettek az egri olvasó nőegylet szervezkedései 1860 januárjában. A nőegylet egyik fő feladatának az 1848-as hagyományok ápolását tekintette. Egernek mint megyeszékhelynek jelentős szerepe volt az 1861-65 közötti Schmerling-féle provizóriummal szembeni ellenállásban is. Az egri függetlenségi hagyományok érthetővé teszik, hogy a Magyar Köztársasági Pártnak Egerben is - vidéki viszonylatban az elsők között - tagozata jött létre, aminek előzményei voltak. 1912. október 9-én a Munkapárti Eger cimű lap cikket közölt a Magyar Köztársasági Párt megalakulásával kapcsolatban. A cikkíró támadta az országos szervezet létrejöttét és a következő megjegyzéseket tette: „Lehetetlen nem mosolyogni ezen az alakuláson... Megalakult a Magyar Köztársasági Párt... ez a párt egyenesen a magyar alkotmány alapeszméinek üzen hadat. Azt akarja tőlünk elrabolni, amit ezer esztendeje és másfél évtizede fejlesztettünk különlegesen magyar királysággá, ami nélkül nemzetünk el sem képzelhető... A párt első esetben halvaszületett torz eszme, második esetben nemzetellenes szövetkezés. Tehát mindkét esetben pusztulnia kell.” Eger progresszív értelmisége nem hagyta szó nélkül a fenti cikk gyalázkodásait és a Hevesvármegyei Hírlapban ketten is reagáltak rá. Először Csépány László radikális gondolkodású egri ügyvéd utasította vissza a cikk rágalmait. Az Eger viszontválaszában igen diplomatikusan elismerve Csépány kiválóságát - „egyik nagyműveltségű, klasszikus tudású ügyvédünkének nevezte - úgy magyarázkodott, hogy Csépány félreértette a cikket. Ők nem a köztársaság eszmé50 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június
