Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 5. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet
akad gazdagabb a jáki istenháza fokapujánál, miközben az is tény, hogy Ják arányossága első a Xll. századi Európában. Tisztázandó, hogy a magyar románkori architektúra egyenlő színvonalú a nyugati középkori építészettel? Ami a méreteket illeti, Speyer, Worms lenyűgöző, de Ják, Ócsa, Lébény, Mánfa, Bélapátfalva is megnyitja a szívet. Zsámbékról nem is beszélve, mely a maga romállapotában érte el hiánytalanságát, akár a Milói Vénusz; a karok nélküli márvány remekmű. Oskű Xll. századi kerek temploma a domb ékszere ma is, nem mérete, hanem minősége monumentális. Az Árpád-kor építészete részben romokra vetkőzött, részben, mint Ják, Ócsa, Lébény, megmaradt, Bélapátfalva is, nagy többsége azonban merőben átalakult, szinte minden század nyomot hagyott a templomok sokaságán, így a pécsi katedrális egy évezred építménye. Románkori forrásokkal, historizáló XIX. századi megújulásokkal. Mi következik ebből? Csak az, hogy Csarodának, Tákosnak érintetlensége a szépsége, Esztergomnak az, hogy az egykori Szent Adalbert középkori műemlék helyén épült Hild József klasszicista bazilikája. Különös, egyedi a magyar gótika is. Egyedi ugyanúgy, mint a népi építészet. Különbség csak annyi, hogy falusi építményeink évezredes állandósága képez ellentétet azzal, hogy a gótikus középületek - várak, templomok, városházák reneszánszba, barokkba, klasszicizmusba öltöznek - a konstans jelleg ebben a közegben teremtő változássá módosul. Az is eltérés, immár a nyugati léptéke illetően, hogy egyrészt Európa széle, így hazánk később éri el - nem a XIII., hanem a XV. században a gótika érettségét -, így nálunk a csúcsteljesítmény a későgótika, másrészt a kölni, strassbourgi dóm hatalmas mérete bensőséges léptékké szelídül a ráckevei görögkeleti templom formarendjében. Maga az épület, Mátyás király és Beatrix királyné alapítványa alacsonyabb, a támpillérek egyszerű stílusátvételek, az épület statikája nem igényli a támasztékot. Más érdekesség is adódik e műemlékkel kapcsolatban. Az, hogy míg Európa nyugati féltekéjén a nyugodtabb történelmi valóság következményeként több a tiszta stílusú román, gótikus, reneszánsz építmény, addig nálunk éppen a magyar história tatárok és törökök, Habsburgok által megszakított, megzavart, zaklatott folyamataként az építkezések elmaradtak, újrakezdődtek, innen, hogy Zsámbék román-gótikus együttes, a soproni Kecske templom gótikusbarokk képződmény, a ráckevei görögkeleti istenháza szép sorjában tartalmaz román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista elemeket, sőt az Athos hegyi kánon alapján szerveződő falfestmények görög forrásokat összegeznek, az építészet formái az itáliai hagyományokat veszik számba, ez egészül ki szerb ikonokkal, peskirekkel és a magyar kovácsoltvas iparművészettel. Mindez - a stílusok nyüzsgése az esztétika egyensúlyát eredményezi. Itt azt. Eszmét is, hiszen azzal, hogy Hunyadi Mátyás templommal kedveskedett a menekülő és általunk fogadott népeknek - szövetséget is jelentett a török áradattal szemben. Kultúrával, nemcsak karddal. Hatalmas képi olvasmány az ország. Székesfehérvár a Szent István bazilikával okoz élményt, még akkor is, ha a román műemlék maradvány-romokra fogyatkozott a nagy király szarkofágjának méltóságteljes tömbjével. Páratlan és az egész kontinensen ritka a szűk területre összpontosuló tihanyi és feldebrői Árpád-kori templom boltozata, a maga nemében monumentális a lajosmizsei határban meredező falmaradvány. Térben látszik az elsuhanó idő a visegrádi Salamon toronyban és a fellegvárra vezető falban. II. Lajos kezdte építeni a Bükkhöz tömődő fenséges diósgyőri várat, mely olyan reprezentatív tér, ahol Shakespeare drámái, Katona József és Madách Imre színművei kelhetnének új életre nyaranta, de Karcsa románkori lelkületet sugárzó meghittsége is Sienához hasonlóan „megnyitja szívünket”, akár a gótikus támpillérekkel érvelő simontomyai vár. Amikor arra utalok, hogy hazánkban a méretek kisebbek, akkor e megállapítás csak részben igaz, mert a gótikus kasai Szent Erzsébet, a kolozsvári Szent Mihály templom, a magával ragadó románkori-gótikus együttes, a vajdahunyadi vár monumentális tömb, a brassói FekeŰj Hevesi Napló 75