Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Béla: Eger és a ciszterciek
X eltérői ísRofa efso Rors3aRa 177801787 Az 1778/89-es tanévben már 3 ciszterci tanár kezdte meg az oktatást. 1779/80- ban a tanárok már mindnyájan ciszterciek, de fiatalok, a vezetésben kellő tapasztalatuk még nem volt. Ezért 1780-ig továbbra Hegyi József jezsuita páter maradt az igazgató, aki már 1776 óta vezette az iskolát. Az 1780 és 1786 közötti időszakban Bihari Ferenc ex- jezsuita volt az igazgató. Az 1777-ben életbe léptetett Ratio educaüonis a birodalom középiskoláiban egységes egyetemi tanárképzést és oktatási rendet kívánt bevezetni. 1776-tól kezdve a tanügy irányítását a Helytartótanács a tankerületi főigazgatókon keresztül intézte. Az egri 5 osztályos nagygimnázium, amelyben évente 250-300 diák tanult, a budai tankerületbe tartozott. A Ratio oktatási alapelve az volt, hogy' olyan tantárgyakat kell tanítani, amelyek elsajátítása által a birodalom polgára a mindennapi életben boldogulhat. Az oktatás nyelve továbbra is a latin marad, fő-, kötelező-, mellék- és rendkívüli tárgyakat tanítottak. Továbbra is nagy gondot fordítottak a valláserkölcsi nevelésre. A gimnázium királyi alapítólevelét csak 1784. augusztus 14-én adták ki, de II. József császár már egy hónappal korábban megtiltotta a wellehradi apátságban a szerzetesi életet, birtokaikat pedig elkobozta. Az egri atyák hiába bíztak abban, hogy csak lelkiekben tartoztak a wellehradi apát joghatósága alá, gazdaságilag viszont függetlenek volta, és ezért az egri iskolában majd gond nélkül folytathatják a tanítást. Amikor 1784-ben II. József Egerben járt, a rendházat és gimnáziumot már kiszemelte kaszárnya céljára. Elrendelte, hogy a szerzeteseknek a szeminárium, az iskolának a Lyceum adjon helyet. Erre azonban csak 1786 áprilisában került sor, és 1787 szeptemberében a pilis-szántói apátság eltörlése is bekövetkezett. A3 állami Rors3afi 1787*1802 Az 1787/88-as évben II. József egységes tanterve, az Entwurf alapján kezdődött meg a tanítás a kassai tankerületbe tartozó 5 osztályos királyi egri gimnáziumban. Az átlagos évi tanulólétszám 350-400 volt. Az iskola igazgatói ciszterciek maradtak: 1798-ig Schumann Teofil, majd 1802- ig Pászty Rajmund viselték ezt a tisztséget. A tanárok közül rajtuk kívül még öten maradtak. de 1796-ban már csak 2 ciszterci, 1 domonkosrendi és 3 világi alkotta a tanári kart. A tanárokat az állam fizette. Az Entwurf elsősorban a német nyelv tanítását szorgalmazta. Előírták, hogy a grammatikai osztályokban minden tárgyat németül kell tanítani. Ha a latin tanításakor a fogalmakat bővebben kell magyarázni, akkor ezt sem hazai nyelven, hanem németül tegyék. Ugyanezt a módszert kellett követni a latin nyelven előadott humán tantárgyaknál is. Bevezették a görög nyelv, a geometria (földmérés) és a természetjog tanítását is. A hittant a tanmenetből, csak vasár- és ünnepnapokon délután 2 órakor engedélyeztek félórás hittanítást. Az előadások kezdetén és végén elmondandó imádság szövegét központilag úgy szerkesztették meg, hogy azt bármilyen felekezetű tanuló elmondhassa. II. József 1790-ben bekövetkezett halála után az egész birodalomban egységes iskola terve megbukott. A helytartótanács a tantervről, tananyagról és a tankönyvekről új Új Hevesi Napló 37
