Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Béla: Eger és a ciszterciek
tervezetet bocsátott ki, amelyről az egri tanári kar is részletes véleményt adott. Az 1791 és 1800 között kiadott helytartótanácsi rendeletekben szigorú fegyelmi szabályokat írtak elő a tanulók számára. Tilos volt kocsmák, kávéházak, színházak látogatása, sőt még az iskolai színielőadások megtartását sem engedélyezték. Újra nagyobb hangsúlyt kapott a valláserkölcsi nevelés: bevezették a mindennapi szentmise-látogatást, a havonkénti szentgyónás és szentáldozást. A císjtercí (tors$ak 1802*1948 1802. június 25-én adta ki I. Ferenc király a pilis-szántói apátság visszaállító oklevelét. Új apátja Schuhmann Teofil lett, aki 1798-ban már a szombathelyi gimnázium igazgatója volt. 1802-ben megkezdődhetett az egri ciszterci gimnázium 146 évig tartó, folyamatos és állandóan fejlődő időszaka. Folyamatosan, de a pénz hiánya miatt csak módjával folytatódott az iskola épületének felújítása (Az iskola anyagi helyzete számottevően csak 1814 után javult, amikor a pilis-szántói apátság a zircivel egyesült). Az 1806-ban megjelent Nova Ratio rendelkezése szerint a gimnázium 6 osztályossá alakult, 4 grammatikai és 2 humanitás osztállyal. Továbbra is a latin állt a tanítás középpontjában, de nagyobb súlyt helyeztek a magyar nyelv tanítására, amely azonban csak 1819-től vált rendes tantárggyá. A matematikát az alsó négy osztályban tanították, a felsőbb osztályokban gyakorlati tantárgyakkal foglalkoztak. A vallásoktatás az egyházi iskolában elvárhatóan méltó helyet kapott a tanmenetben. 1827-ben a várost pusztító tűzvész a templom, a rendház és gimnázium épületét sem kímélte. Ez utóbbi olyan súlyos kárt szenvedett, hogy helyreállítása nem volt gazdaságos. 1828-ban Pyrker érsek a Rendtől megvette az épületet, amelyet helyreállítása után kaszárnya céljára a városnak adott. A templom és a rendház helyreállítása úgy történt meg, hogy egyúttal 5 új osztálytermet is kialakítottak, amelyekben az 1828/29-es tanév második felében kezdődhetett meg a tanítás. Az oktatás rendje 1842/43-ban változott meg. Ettől kezdve Egerben a 4 alsó osztályban már magyarul tanították a történelmet, a földrajzot, a számtant és a magyar nyelvet, de akinek úgy volt könnyebb, az latinul is felelhetett. A két felső osztályban magyarul és latinul magyaráztak meg mindent. A szabadságharc bukása után kiadott tanterv az ún. bölcseleti szakokat leválasztotta a felsőoktatásról és mint VII. és VIII. osztályt a hatosztályos gimnáziumokhoz csatolta. Az így kialakult 8 osztályt 4-4 osztállyal két tagozatra osztották. 1850/51-ben úgy változott a tanítás rendje, hogy az alsó négy osztályban kisgim- náziumként a ciszterciek tanítottak, az V. És VIII. osztályt a Lyceum professzorai oktatták. 1852-ben tartottak először érettségi vizsgálatot. Az 1852/53-as tanévtől a 8 osztályos teljes gimnáziumban az igazgató és 7 tanár ciszterci volt, rajtuk kívül még 3 egyházmegyei pap és 1 világi tanított. A gimnáziumi oktatás rendje és tanmenete az 1867. évi Eötvös József-féle tanügyi reformtól 1945-ig lényegében nem sokat változott. Talán csak az 1890-ig kötelező görög, majd az ezt követő görögpótló tantárgy folyamatos elhagyása, illetve a latin és német mellett a harmadik idegen nyelv tanítása jelentette a legnagyobb változást. 38 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január
