Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Béla: Eger és a ciszterciek
és rétorok) egyértelműen utal arra, hogy milyen jellegű tudást kellett elsajátítani az ide járóknak. Az oktatás nyelve a latin volt. A tananyag elmélyítését szolgálta a minden osztályban meglévő, önképzőkör-jellegű academia. Itt a diákok gyakorolhatták a szónoki beszédet, a szavalást, az éneket és zenét: tudásukat az iskolai ünnepségeken nyilvánosan is bemutatták. Rendszeresen tartottak latin és magyar nyelvű színielőadásokat. Az új épületben külön színháztermet alakítottak ki, amelyben még hidraulikus emelő-süllyesztő szerkezet is volt. A valláserkölcsi nevelés elmélyítését a Sarlós Boldogasszonyról nevezett Mária- kongregáció segítette. Fennmaradt Diariumuk feljegyzéseiből tudjuk, hogy az áhítatgyakorlatok során, különösen a nagyböjti időszakban, többen a böjt és a disciplina középkori szokásokban gyökerező, túlhajtott formáit is gyakorolták. Amikor 1773-ban a pápa megtiltotta a jezsuita rend működését, az egri iskolát is elhagyták a jezsuita tanárok, A3 eg^c^tneg-peí tsfiofa 1773 «1778 A bécsi udvar jól tudta azt, hogy világi tanárokat hosszú ideig nem tud biztosítani a volt jezsuita iskolák diákjai számára, és az iskolák állami fenntartása is sok pénzbe kerülne. Ezért a királyi adományokat is élvező szerzetesrendeket akarta rávenni arra, hogy javadalmaik egy részének terhére vállalják az iskolák fenntartását, illetve rendtagjaik közül biztosítsanak az oktatáshoz elegendő számú tanárt. Eszterházy Károly püspök azonban nem akarván, hogy székvárosában még átmenetileg is szüneteljen a középiskolai oktatás, átmeneti megoldásként 1773-ban egyházmegyei papokat bízott meg a tanítással. A püspök utasításai szerint az oktatás és a vallásgyakorlatokat ugyanolyan módon kellett végezni, mint a jezsuiták idejében. A Királyi Kancellária tervezetében már megfogalmazódott, hogy az egri gimnáziumot vegyék át a ciszterciták a pilis-szántói apátság birtokainak terhére, vagy a piaristák, vagy amint azt a püspök legjobbnak véli. A török alatt commendátorok kezére került apátságok közül azonban a pásztói 1702-től, a pilisi 1712-től ismét a Rend, pontosabban a Morvaországban lévő wellehrádi ciszterci apátság kezére került, amelynek apátja mindhárom monostor apáti címét viselte. 1776-ban Beider Metód pásztói prior a pesti Tanügyi Bizottság előtt apátja tudta és beleegyezése nélkül felvállalta a gimnázium fenntartását úgy, hogy amíg a rend kellő számú tanárt nem tud biztosítani, addig az egyházmegyei paptanárokat a rend fogja fizetni. Zűri Fülöp apát azonban megneheztelt a priorra, mert véleménye szerint meggondolatlanul vállalt olyan pénzügyi terheket, amelyeket a pilis-szántói apátság javaiból nem lehet fedezni. A Helytartótanács azt a javaslatát, hogy a pilis-szántói apátság javait válasszák le a wellehrádi apátságról, Eszterházy Károly püspök is támogatta. Mivel ez a vagyon nem lett volna elegendő az iskola fenntartására, a jezsuita javakból a cisztercieknek ígérték a jezsuita gyógyszertárat, az I. Lipót császár által 1689-ben adományozott 6 szőlőt és külvárosi majorkertet, az iskola épületét és könyvtárát. Zűri Fülöp apát végül beleegyezett az iskola átvételébe és 1777. augusztusában személyesen vette át Egerben a jezsuita javakat. 36 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január
