Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata

mikor 1910. március 18-án a kisgazdák képviselőjelöltje lett függetlenségi és 48-as programmal, hogy ellenfele Károlyi Mihály lesz, aki viszont csak április 16-án fogadta el formálisan a jelölését. Mayer hívei megkísérelték egy küldöttség útján Károlyinál elérni, hogy a gróf visszavonja a jelölését, de ő erre nem volt hajlandó. Kíméletlen korteshadjárat kezdődött, amelyet a Mayer-hívek indítottak el március végén. Károlyi 1910. május 22-én Kápolnán kezdte a korteskörútját, s napok alatt végigjárta a kerületét Kíséretében 100 tagú lovasbandérium mellett szekereken 250 választója s több jeles politikus kísérte. Mayer elleni korteshadjáratból kemény harc lett, nemegyszer a csendőrségnek kellett fellépni s a rendet fenntartani Károlyi gyűlésein, mert a Mayer-hívek záptojással dobálták meg, stb. Végül Egerből katonaságot kellett kivezényelni a kápolnai kerületbe is.

Az 1910. június 1-én megtartott választáson Károlyi Mihály 36 szavazattal többet szerezve győzött. Ellenfele óvással is fenyegetőzött, majd elállt ettől a szándékától. Károlyi erre a választási hadjáratra 260 000 koronát költött, hogy pártonkívüli függetlenségi képviselőként bejusson a munkapárti többségű parlamentbe.

^Kárrrlgt ÉB a fülöosztás

A földkérdés a XIX-XX. századi magyar történelem neuralgikus pontja volt. Tény, hogy az 1848- as áprilisi törvények véglegesen eltörölték a jobbágyi szolgáltatások rendszerét. A törvény szerint a jobbágyinak számító háztartások 43,7 %-a vált polgári földbirtok tulajdonossá, a többi jobbágy háztartás - ideértve a cseléd háztartásokat is - 56,3 %-a csak személyében, földtulajdon nélkül szabadult fel a földesúri hatóság alól. A majorsági zselléreket az áprilisi törvények sem juttatták földhöz. A hazai parasztság 60 %-át 1848-ban a nemzetiségek alkották. A személyében szabaddá váló zsellérek nagy hányada a nemzetiségi (szlovák, román, rutén, stb.) parasztok tömegéből állt, akik nem kaptak földet. Ily módon a földkérdés nem csupán a társadalmi feszültségek meg-megújuló forrása, hanem a hazai nemzetiségek önállósodási, elszakadási mozgalmának

Károlyi Mihály bejegyzi az első földigénylőt gyúclcgye maradt.

A földkérdés megoldását, a

parasztság földhöz juttatásának halaszthatatlan, szükségességét különösen a felszínre hozták az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom vidéki eseményei, az erőszakos földfoglalások, a birtokosok kastélyai, kúriái ellen indított támadások. Az 1918 novemberi parasztmegmozdulások nem kímélték Károlyi Mihály birtokait sem. A gazdatisztjeit elűz42

IX. évfolyam 4. szám — 1999 április