Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata
ruhás leányok sorfala előtt haladt a hosszú kocsisor. A programbeszédet a szokásos választási lakoma követte, pohárköszöntők sorával, s végül Károlyi még elénekelte a Kossuth- nótát is. Az 1905. január 27-i választás Pétervásárán Károlyi Mihály győzelmét hozta, ugyanakkor ezen a választáson Heves vármegye minden választókerületében függetlenségi képviselő jutott be a parlamentbe. Részükre a megye Egerben díszvacsorát tartott, ahol Károlyi gróf kivételével minden képviselő megjelent, ő viszont egy rövid levéllel mentette ki személyét a távolmaradás miatt. A rövid életű 1905-ös képviselőházban egyszer sem szólalt fel, feltehetően nem is látogatta valami szorgalmasan az üléseket, részt nem vett a nemzeti ellenállásban, sőt a legnagyobb parlamenti viták idején 1905 végén féléves külföldi útra ment. Az időközben megtartott 1906-os választásról nem tudott. A pétervásári körzetben a függetlenségiek' Beniczky Elemér földbirtokost jelölték, sőt kihasználva a gróf távollétét, a függetlenségi párt országos vezetőségénél is keresztül erőltették a jelölt delegálását. így Beniczkyt megválasztották, Károlyit, aki a választások után érkezett haza, nem sértette a dolog, s valószínű örült, hogy nem kellett a megyei értekezletek, gyűlések rendjéhez alkalmazkodni, a megyei ügyekkel bajlódnia. Károlyi Mihály politikai nézetei, elgondolásai ekkor, s még éveken át eleve az arisztokrácia érdek- és látókörén belül mozogtak, amely ekkor elválasztotta a demokratikus politikától. Nem rokonszenvezett az ezidőben fellendülő munkás- és parasztmozgalmakkal, melyeket a függetlenségi pártkörökben, rosszhiszeműen úgy kezeltek, mintha azokat Bécs- ből pénzelték volna uszító célzattal. Az Egyesült Függetlenségi Párt válsága 1906-ban kezdődött, Károlyi nem vett részt benne, s a válság 1907-08-ban a párt fokozatos felbomlásához vezetett. Károlyi figyelme időközben másra irányult. Közéleti tevékenységének fő tere az agrár - különösen a szövetkezeti politika lett. 1906. május utolsó napján a Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja lett. 1907. június 23-án beválasztották a Gazdaszövetség választmányába. Ezt követően az év szeptemberében már ő képviselte Bemát Istvánnal a Hangyát a cremonai nemzetközi kongresszuson. 1908 júliusában, a Gazdaszövetség parádi kongresszusán Károlyi 500-600 gazdát látott vendégül, ahol megalakították a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségét Károlyit 1909. február 14-én választották meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökének, a szervezet akkor hatalma csúcsán állt, s Károlyi egyre népszerűbb lett. A Heves megyei kisgazdák a Gazdaszövetség keretében kezdték el szervezkedésüket 1909 tavaszán. Károlyi szívesen látta a Heves megyei kisgazdák szervezkedését, elvállalta a fővédnökséget, sőt személyesen megjelent és beszédet mondott alakuló ülésükön, a kápolnai nagyvendéglő udvarában összegyűlt félezer kisgazdának. Örömét fejezte ki, mivel: „ a kezdeményezés, mely sokáig felülni jött, végre alulról, onnan, ahonnan kell, hogy jelentkezzék, megindult”E gyűlést követő vacsorán Károlyi személyesen köszöntötte fel az ifjú Mayer János kompolti kisgazdát, a Heves megyei kisgazda-szervezkedés lelkét és spiritusz rektorát. Ki tudta még ekkor, hogy Mayer Jánosnak a gazdamozgalom - szemben Nagyatádi Szabó Istvánnal - az egyéni emelkedés, a politikai nagyravágyás motoija lesz később, mikor még az sem volt ismert, sem Károlyi, sem pedig Mayer előtt, hogy a következő választásokon riválisok lesznek. Az 1910-es képviselőválasztáskor Károlyi Mihálynak feltétlenül be kellett jutnia a parlamentbe, ezt kívánta az OMGE érdeke. Ezúttal nem a pétervásári, hanem a másik, birtokait körbehatároló választókerületet, a kápolnait választotta. Mayer János nem tudhatta, Új Hevesi Napló 41
