Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata
(Csíffárn (löergcltr OfádpQpiííhdpésOsKjeves mype kapcsdata Gróf Károlyi Mihálynak, a politikusnak és államférfinak, a Magyar Köztársaság első elnökének sokszálú kapcsolata volt a megyével, Heves vármegye Törvényhatósági Bizottsága tagjaként, országgyűlési képviselőként, ide köti a nevezetes földosztás, s e kapcsolatokhoz tartoznak a különböző időben tett látogatásai. Károlyi és a megye sokirányú kapcsolatrendszerének közös a gyökere, nevezetesen, a nagy múltú Károlyi család legértékesebb és legjelentősebb birtokai a megyében voltak. A család Heves megyei birtokait, Mihály gróf nagyapja, Károlyi György alapozta meg, aki 1847-ben mintegy másfél millió forintért megvásárolta a debrő-parádi uradalmat, amelyhez 1854-ig további birtoktesteket vett. Halála előtt 1876. január 13-án, királyi jóváhagyással a családi birtokból elsőszülött- ségi hitbizományt alapított. Ezt 1877-től gróf Károlyi Gyula, Mihály gróf apja kezelte s gyarapította, kinek a halála után Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa, ill. haszonélvezője. A birtokok nagyságát jól jellemezte egy 1909-ből vett adat, amely szerint a hitbizományi uradalom Heves vármegye 20 településének határában összesen 37 732 holdat foglalt el. A család Nógrád, Békés és Szatmár megyei birtokaival együtt 45 000 hold kiterjedésű birtokállomány tartozott a debrő-parádi hitbizományhoz. Károlyi Mihály, amikor 24 éves korában a vagyoni gyámság alól szabadult, közel 100 millió korona értékű vagyon felett rendelkezett, s ezzel a megye legnagyobb magánbirtokosa volt 1918-ig, s ezidőben a megye legtöbb adót fizető viriliseinek a listáján, általában a második helyen állt, az egri érsek után. Természetesen a nagykorúvá válásával, mint arisztokrata az uralkodótól kapott kinevezés alapján a főrendiház örökös tagjává vált. Mint a családi hitbizomány haszonélvezője, automatikusan a legnagyobb adót fizetők jogán tagja lett a megyei Törvényhatósági Bizottságnak. Károlyi nem élt ezzel a lehetőséggel, szinte nem is vett részt a fenti bizottság munkájában. A bizottsági ülések résztvevői közt a nevével 1904-ben találkozni először, s 1918- ig mindent összevetve ez idő alatt 6 ízben vett részt a gyűléseken. Ha ideszámítjuk azt is, hogy a kor gyakorlata szerint a megyei ellenzékiek a közgyűlések előtti napokon előértekezleteket tartottak, akkor még két további esetről tudunk, amikor Károlyi jelenlétével megtisztelte az összejöveteleket. Általában elmondható, hogy távoli és hűvös kapcsoltat volt a helyi politikával, s a helyi dzsentri világa egyáltalán nem vonzotta. A Károlyi-családnak Párádon két kastélya is volt, s úgy gondolhatnánk, ott gyakorta tölthette szabadidejét. Nem így történt, s ennek személyes okai vannak. A gyermek Károlyi Mihály csak látogatóba járt atyjához, miután édesanyját korán elvesztette, anyai nagyanyja Károlyi Edéné Kornis Clarisse nevelte Mihályt és nővérét, Erzsébetet Fóton. Ezért ifjúsága emlékei Fóthoz fűződnek, az ottani parkhoz, kastélyhoz és a könyvtárhoz. (Felnőtt korában Károlyi azzal állított emléket nevelőanyjának, hogy róla nevezte el, a parádóhutai telepnél, a Mohos hegy oldalában fakadó vasas forrást, Klarissza-forrásnak). A hitbizomány birtokosaként Károlyi a legtöbb időt, amikor otthonában tartózkodott, Budapesten az Egyetem utcai palotában töltötte, és a fővárost részesítette előnyben Páráddal szemben. Ennek mintegy természetes következménye lett, hogy az ottani intézők kényelmesen gazdálkodtak. Károlyit nem vonzotta a vidéki életmód. Párádon a századforduló éveiben - szeptemberben, az őszi vadászatok idején - tartózkodott, akkor is a társaság kedvéért, hiszen vadászni már ekkor sem szeretett. Új Hevesi Napló 39
